Az Óbudai Egyetem kiválóan teljesít

Az Óbudai Egyetemen végzett hallgatók kilencven százaléka egy hónapon belül talál állást, az intézmény pedig ismét a világ legjobb 1200 felsőoktatási intézménye között kapott helyet a Times ­Higher Education ranglistáján – tájékoztatta lapunkat Kovács Levente. A rektor beszélt arról, hogy a modellváltásnak köszönhetően kilencvenszázalékos, átfogó béremelést hajtottak végre, emellett növelték a felvett hallgatók és a külföldi oktatók számát.

Fotó: Teknos

Az Óbudai Egyetem ismét a világ legjobb 1200 felsőoktatási intézménye között kapott helyet a Times Higher Education 2023-as ranglistáján és másodszorra végzett az első helyen a hazai műszaki felsőoktatási intézmények között

 – jelentette ki Kovács Levente rektor.

Kifejtette: a leggyakorlatorien­táltabb hazai műszaki felsőoktatási intézményként ma minden harmadik magyar mérnök náluk szerez diplomát, a hallgatóknak pedig számos ösztöndíjprogramot indítottak azért, hogy ezzel is itthon tartsák őket.

Ebben az évben 3200 hallgatót vettünk fel, ez a tavalyihoz képest hatszázalékos növekedést jelent annak ellenére, hogy országosan csökkent a jelentkezők száma

 – mondta a rektor. Kiemelte: a slágerszak továbbra is a mérnökinformatikus, és az intézmény ilyen irányú képzése az egyik legkeresettebb, de az Óbudai Egyetem hét karán a villamosmérnöki, a gépészmérnöki, az informatikai, az építészmérnöki szakok is népsze­rűek.

Egyre többen jelentkeznek ugyanakkor a kiberbiztonsággal, a mesterséges intelligenciával, a biztonságtudománnyal, a környezetvédelemmel foglalkozó szakokra, valamint műszaki menedzsernek is, a könnyűipari képzés pedig országos szinten egyedülálló módon csak ebben az intézményben érhető el

 – hangsúlyozta, hozzátéve: az innovációmenedzsment iránt is egyre nagyobb az érdeklődés, terveik szerint ezen a területen az országban egyedülálló módon doktori iskolát is indítanának.

– A nálunk végzett hallgatók kilencven százaléka egy hónapon belül el tud helyezkedni a saját képesítése szerinti területen, ráadásul versenyképes fizetéssel – mutatott rá Kovács Levente.

Felhívta a figyelmet, hogy összesen több mint 130 céggel, szervezettel és intézménnyel kötöttek együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy támogassák a kutatás-fejlesztést és növeljék a nemzetközi kapcsola­taik számát.

Kiemelte: amerikai, kanadai és kínai egyetemről érkezett oktatójuk is van. Idén két ausztrál és egy olasz professzor is csatlakozik az első alkalommal meghirdetett kiválósági professzori programjukhoz.

A nemzetköziesítés azért is kiemelt célja az egyetemnek, mert a külföldi hallga­tóik számát is szeretnék növelni

 – tette hozzá. Kovács Levente emlékeztetett: a modellváltásnak köszönhetően idén az egyetemi munkavállalók fizetését átlagosan kilencven százalékkal növelték, ami komoly ösztönző tényezőnek bizonyult az elvándorlás megállítására.

Számunkra nagyon komoly lehetőséget jelentett az, hogy a modellváltás által nyújtott pénzügyi keret stabilizálta az egyetem működését

 – hangsúlyozta a rektor, aki szerint innentől kezdve nem évről évre kell tervezniük, hanem öt évre előre pontosan tudják, milyen költségvetéssel tervezhetnek és mit kell teljesíteniük. Mint fogalmazott, a mostani hasonlít egy nagyvállalati rendszerhez, hiszen ott is minőségi indikátoroknak kell megfelelni, illetve meghatározzák, milyen célokat szeretnének elérni, és értékelik, hogy sikerült-e vagy sem.

Rámutatott: a modellváltás célja, hogy az itthon képzett mérnökök lehetőleg Magyarországon is maradjak, ami versenyképes fizetéseket teremt, idevonzza a külföldi tőkét és emeli a képző intézmények presztízsét is. Ezért helyezték a hangsúlyt a gyakorlatorientált képzés fejlesztésére és a duális képzési létszámok növelésére

 – mondta.

A felvételi követelmények változásai­ról Kovács Levente kifejtette: az új jogszabályokkal élve az egyetem vezetése arra törekedett, hogy az eddig is magas színvonalú gyakorlatorientált képzés minőségét tovább erősítsék, így a felvételi létszámok érdekében jövőre nem csökkentik a ponthatárokat.

A 2024/25-ös tanévre jelentkezőknek többletpont jár a nyelvvizsgáért, a piaci alapú szakmai gyakorlatról szóló igazolásért és a versenyeredményekért, a technikumi és a felsőfokú szakképzettségért, illetve az egyetem saját közösségi szolgálatában való részvételért, de a fogyatékkal élőknek, a szociálisan rászorulóknak és a gyermeket vállaló fiataloknak is külön pontot adunk

 – részletezte a rektor.

Beszélt arról is, hogy a hallgatók beilleszkedését, a középiskolai és az egyetemi követelmények közötti átmenetet egyszerűbbé teheti a felvételt nyert diákok számára, hogy az egyetem pluszponttal díjazza, ha a felvételiző szaktárgyi előkészítő tanfolyamon való részvételről nyújt be igazolást, de az Óbudai Egyetemen elvégzett tanfolyam újabb pontokat ér. Hozzátette: a szakok többségénél megmarad az emelt szintű érettségi követelmény, a minimumponthatár viszont a műszaki képzési területen 260-ra csökken.

Kovács Levente kitért arra is, hogy az Óbudai Egyetem szorosabbra kívánja fűzni a kapcsolatot a középiskolákkal, ezért a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Intézete számos fővárosi és vidéki szakképzési centrummal vette fel a kapcsolatot annak érdekében, hogy közös tervet dolgozzanak ki a műszaki oktatás megerősítésére.

Az infrastruktúra fejlesztéséről szólva a rektor beszámolt arról, hogy a Széchenyi-terv Plusz pályázati programban nyert támogatásnak köszönhe­tően a közelmúltban kezdődött meg az a négymilliárd forint értékű beruházás, amely a gyakorlatorientált képzésfejlesztésre fókuszál, és amelyből az oktatólaboratóriumokat, az informatikai hálózatot és a nemzetközi képzéseket fejlesztik majd.

Emellett az adminisztrációs folyamatokat is teljes mértékben digitalizálják a következő két évben – tette hozzá.

– Mindezeken felül az Óbudai Egyetem három vidéki helyszínen – Székesfehérváron, Kaposváron és Salgótarjánban – tudományos és innová­ciós parkot hoz létre, ami szintén az ipar által vezérelt innovációt, a tudáshasznosítást segíti elő – fogalmazott, hangsúlyozva: nem az a cél, hogy mindenki Budapesten találjon munkát, hanem hogy az esélyegyenlőség jegyében a vidék is fejlődjön a jó szakembereknek köszönhetően. Kiemelte: ezért csatlakoztak a Nógrád Megyei Önkormányzat és Salgótarján által indított ­Zenthe Ferenc-programhoz is, amely a tehetséggondozásra helyezi a hangsúlyt, és amelyben különösen fontos a felsőfokú tanulmányok helyben való támogatása, valamint ezért vállalták speciális indikátorként a Salgótarjánban, Kaposváron és Székesfehérváron zajló műszaki képzések fejlesztését.

Borítókép: Kovács Levente rektor (Fotó: Teknős Miklós)