A magyar választók kétharmada, 66 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió minden hónapban megközelítőleg másfél milliárd euróval támogassa Ukrajnát – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb, ezer fő telefonos megkérdezésével készült, a 18 évnél idősebb lakosságra reprezentatív kutatásából.
Mint közleményükben írják, Ukrajna havi pénzügyi segélyezését csak az aktív magyarok kevesebb mint egynegyede tartja elfogadhatónak.
Lényegesen kisebb, csaknem harmadakkora a tábora – 24 százalék – azoknak, akik egyetértenek az uniós segélypolitikával, és csak minden tizedik választó jelezte, hogy nem tud dönteni a kérdésben. A magyarok politikai hovatartozástól függetlenül elutasítóak az uniós tervvel szemben.
Még az úgynevezett kormánykritikusok körében is többségben vannak az ellenzők, a válaszadók közel fele, 49 százaléka utasítja el Ukrajna jelentős összegű, folyamatos pénzügyi támogatását és ennél kevesebben, 39 százaléknyian támogatnák azt.
A kormánypárti tábor egységesebbnek mutatkozik: 79 százalék, vagyis tízből nyolcan utasítják el keleti szomszédunk segélyezését, és mindössze 13 százalékuk ért egyet vele. A Magyarországnak járó uniós források kérdésének rendezése nélkül aligha változtatható meg a mai egyértelműen elutasító magyar választói akarat.
Ukrajna az ellene indított háború előtt is sok gazdasági nehézséggel küzdött, a háború miatt azonban mára lényegében technikai államcsődbe került – hívja fel rá a figyelmet a Nézőpont Intézet. Becslések szerint az ukrán államnak alapvető szükségletei fedezéséhez hozzávetőlegesen havi ötmilliárd euró külső támogatásra van szüksége.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Olaf Scholz német kancellár nemrégiben kezdeményezte, hogy az Európai Unió közössége havi másfél, éves szinten pedig nem kevesebb mint 18 milliárd euróval járuljon hozzá Ukrajna működéséhez. Brüsszeli körökben az is felmerült, hogy e támogatás forrása a tagállamok újabb közös hitelfelvétele lenne.
A Nézőpont Intézet mindehhez hozzáteszi: várhatóan nagy politikai vita fog kialakulni ebben a kérdésben, amelyet tovább bonyolít, hogy egyes uniós tagállamok – köztük Magyarország – mind a mai napig nem fértek hozzá az első közös európai uniós hitelfelvételből finanszírozott helyreállítási alap forrásaihoz.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2022. június 22-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
