Hét éve sürgeti a magyar kormány az Európai Unió döntéshozóit az illegális migráció elleni hatékonyabb fellépésre, eddig kevés sikerrel. A Covid-járvány és az ukrajnai háború következményeként azonban egyre súlyosabb a migrációs helyzet Európában, és hamarosan újabb milliók indulhatnak útra az öreg kontinens felé.
A jelek szerint az EU vezetői végre ébredezni kezdenek Csipkerózsika-álmukból, és már nem az illegális migránsok kontrollálatlan beengedését favorizálják, hanem komoly ellenintézkedések meghozatalán ügyködnek.
A helyzet súlyos, a Migránskutató Intézet munkatársa, Dobó Géza is erre mutatott rá friss elemzésében.
Megállapította: az Európai Unió területére szabálytalanul belépők száma – elsősorban Észak-Afrikából, a Közel-Keletről és Ázsia távolabbi országaiból érkezők miatt – folyamatosan növekszik.
A négy fő áramlási irány közül a legnagyobb mértékű forgalomnövekedés a nyugat-balkáni útvonalat érinti. (Ezen az útvonalon érkeznek tízezrével hazánk schengeni határához is – a szerző.)
A hat nyugat-balkáni állam: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia a legnagyobb forgalmú tranzitországok ezen a migrációs útvonalon. Ezekkel a tranzitországokkal az Európai Unió és egyes tagállamai, illetve egyéb migrációs célországok, mint az Egyesült Királyság folyamatosan együttműködnek az irreguláris migráció visszaszorítása érdekében.
Az elemzésben kiemelték: az érintett országok e témában szűkebb körben, akár legmagasabb állami szinten is egyeztetnek. Ez történt Budapesten október 3-án Karl Nehammer osztrák kancellár, Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök részvételével.
A csúcstalálkozón Orbán Viktor kifejtette, hogy álláspontja szerint célszerűbb volna délebbre tolni a védelmi vonalat a jelenlegi, magyar−szerb és magyar−horvát országhatártól, az illegálisan tartózkodókat vissza kellene szállítani, valamint az unió területén kívül felállított hot spotokban lehetne benyújtani a menekültkérelmeket.
Vucsics ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Szerbia nem támogatja területén hot spotok felállítását, ugyanakkor a szerb vízumpolitika felülvizsgálatát elfogadásra méltó javaslatnak tartotta.