Az Európai Bizottsággal való megegyezéshez szükséges tizenhét magyar vállalás közül az egyik legfontosabb az Integritás Hatóság, vagyis egy olyan új intézmény létrehozatala, amely közbeszerzési eljárást ellenőriz az uniós forrásokkal kapcsolatban
– emelte ki még szeptemberben a kondicionalitási eljárásokkal kapcsolatos tárgyalások lezárása után Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, aki az uniós tárgyalásokért is felelős.
A hatóság ma kezdte meg működését: alapvetően az uniós forrásokból megvalósuló projektek közbeszerzési eljárásait fogja vizsgálni, és közbeléphet, ha olyan szabálytalanságot észlel, amely az uniós források nem megfelelő felhasználására ad lehetőséget.
Úgy tudni, a hatóság akkor avatkozik majd be, ha véleménye szerint az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely hátrányosan érinti az uniós pénzügyi támogatások végrehajtását.
A másik fontos vállalás még a Korrupcióellenes Munkacsoport felállítása ezen a hatóságon belül. A kabinet már augusztus végén megkezdte a vállalt intézkedések végrehajtását, majd szeptemberben és októberben benyújtották a szükséges módosításokat a parlament elé.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója lapunk megkeresésére kiemelte: az Európai Bizottság részéről az egyik legkomolyabb fenntartás a korrupciós aggály volt, viszont az Integritás Hatóság megalakulásával ezt tulajdonképpen kiküszöbölte a magyar kormány.
A szakértő emlékeztetett: szeptember 18-án az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa, Johannes Hahn még úgy nyilatkozott, hogy az igazságügyi rendszer kérdése sem Lengyelország, sem Magyarország esetében nem képezheti a jogállamisági csomag részét, mivel közvetlenül nem kapcsolódik az európai uniós pénzügyi érdekek védelméhez. Ezzel szemben az elmúlt hetekben kiderült, hogy mégis vannak újabb elvárásai a bizottságnak a tizenhét ponton túlmenően, vagyis „csuklóztatja” a tagállamokat.
Kovács Attila hozzátette: mivel egyelőre nincs megállapodás, az említett nyilatkozat is a tárgyalási folyamat részét képezi.
Ahogy közeledik a megállapodás időpontja, úgy egyre többet támadják hazánkat, többek között több baloldali brüsszeli sajtóorgánum, sőt a jövő héten kezdődő brüsszeli plenáris ülésen szóba kerül az úgynevezett „magyar ügy”.
Ez nem a pénz nagyságáról szól, ez tisztán politikai zsarolás
– így pedig Johannes Hahn nyilatkozott legutóbb arról, hogy a magyar kormány a tagállamok közül egyedüliként meg akarja vétózni az Ukrajnának szánt uniós támogatásról szóló jogszabály elfogadását.
Megerősítette ugyanakkor, hogy a zsarolás nem fogja befolyásolni a biztosi kollégium hazánkról alkotott véleményét.
