időjárás -1°C Dorottya , Dóra 2023. február 6.
logo
Megkezdi munkáját az energiaügyi, valamint a gazdaságfejlesztési minisztérium

Megszavazták a kormányátalakítást

Máté Patrik
2022.11.23. 05:50 2022.11.23. 08:36
Megszavazták a kormányátalakítást

A Tisztelt Ház tegnap megszavazta Orbán Viktor miniszterelnöknek azt a módosító javaslatát, ami alapján létrejön december 1-jén az önálló Energetikai, míg 2023. január 1-jén a különálló Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

A hatékony kormányzásnak igazodnia kell a menet közben felmerülő kihívásokhoz is. Az ország élete már tavasszal sem volt könnyű, de a kormányalakítás után még inkább a feje tetejére állt a világ és Európa

 – fogalmazott tegnap a parlamentben Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény módosítása kapcsán. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn nyújtotta be a parlamentnek a törvénymódosítást, amit tegnap az országgyűlési képviselők 134 igen szavazattal fogadtak el.

Eszerint két új tárca jön létre: december 1-jén kezdi meg a munkát az Energiaügyi Minisztérium Lantos Csaba vezetésével, míg 2023. január 1-jén az önálló Gazdaságfejlesztési Minisztérium Nagy Márton irányításával. Továbbá változik a Lázár János vezette tárca elnevezése is, miután az Építési és Beruházási Minisztériumot átnevezik Építési és Közlekedési Minisztériumra.

 Fürjes Balázs a plénum előtt hangsúlyozta: februárban az uniós kormányfők még azt mondták, hogy nem lesznek az energiaipart sújtó szankciók, a választások után mégis bevezették ezeket, azzal érvelve, hogy a szankciók majd véget vetnek a háborúnak, valamint hogy Európának nem okoznak majd nagyobb hátrányt, mint Oroszországnak. Ám – mint az államtitkár jelezte – sajnos egyikben sem volt igazuk.

– A magyar kormány két, megerősített védekező állást húz fel a magyar gazdaság elé – fogalmazott lapunk megkeresésére ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője.

Mint mondta, jelen helyzetben az energiaellátás megfelelő biztosítása és a területtel összefüggő kihívások észszerű kezelése rendkívül összetett problémát jelent, és akkora területet fed le, hogy a lépés mindenképpen indokolt. Továbbá hangsúlyozta, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium a magyar gazdaságot negatívan érintő válság okozta kihívások kezeléséért lesz felelős.

Idetartozik majd a válság okozta áruhiányok és ár növekedések kezelése, a fogyasztók és a vállalkozások védelme, valamint a válság utáni gazdasági újjáépítési és támogatási környezet kialakítása

 – ismertette Lomnici.

A mostani kormányátalakításban nem a személyi változások a meghatározók, hanem egyfajta strukturális áthangolást láthatunk

 – erről már Nagy Ervin beszélt a Magyar Nemzetnek.

A XXI. Század Intézet elemzője leszögezte: a háború és az unió szankciós politikája miatt egy olyan globális válság alakult ki, amelyben az energiabiztonság kérdése felértékelődött.

Amikor az ötödik Orbán-kormány májusban megalakult, a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az előttünk álló étvized a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz, amiben fontossá válik a gyors politikai cselekvőképesség

– emlékeztetett Nagy Ervin, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzatnak úgy kell tudnia alkalmazkodnia a változó világhoz, hogy eközben a politikai stabilitását nem veszti el.

Szerinte a változás ma létkérdéssé vált a politikában, aki nem tud változni, az elbukik.

– Az új kormányzati szerkezetben kiemelt szerepet fog kapni az új feladatokat ellátó gazdaságfejlesztési tárca is, amiben leginkább azt a szándékot látom, hogy a kormányzat a jövőben is fenntartja annak lehetőségét, hogy a családok, a nyugdíjasok vagy a munkahelyek megőrzése érdekében állami eszközökkel is beavatkozzon a pia­ci viszonyokba – húzta alá a XXI. Század Intézet szakértője.

Arról pedig, hogy mi a jogszabályi háttere annak, hogy a megszűnő Technológiai és Ipari Minisztérium eddigi feladatait több tárca között osztják szét, Lomnici Zoltán elmondta: a miniszterek hatáskörét egy úgynevezett statútumrendelet állapítja meg, amelyet általában az országgyűlési választások lezárását követően hoznak meg, de időközi változás esetén annak módosítására is sok kerülhet.

Természetesen a feladatkörök átadása a jogszabályi kötelezettségeken és felelősség-átruházáson kívül egy hosszabb folyamat, amelynek része a többlépcsős hatálybalépés, valamint a zökkenőmentes átállás okán nem kizárt további belső szabályozók megalkotása

 – ismertette a szakértő.

Borítókép: Nagy szükség lehet Lantos Csaba és Nagy Márton tárcavezetők szakértelmére (Fotók: MTI/Bruzák Noémi, MTI/Illyés Tibor)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.