A hatékony kormányzásnak igazodnia kell a menet közben felmerülő kihívásokhoz is. Az ország élete már tavasszal sem volt könnyű, de a kormányalakítás után még inkább a feje tetejére állt a világ és Európa
– fogalmazott tegnap a parlamentben Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény módosítása kapcsán. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn nyújtotta be a parlamentnek a törvénymódosítást, amit tegnap az országgyűlési képviselők 134 igen szavazattal fogadtak el.
Eszerint két új tárca jön létre: december 1-jén kezdi meg a munkát az Energiaügyi Minisztérium Lantos Csaba vezetésével, míg 2023. január 1-jén az önálló Gazdaságfejlesztési Minisztérium Nagy Márton irányításával. Továbbá változik a Lázár János vezette tárca elnevezése is, miután az Építési és Beruházási Minisztériumot átnevezik Építési és Közlekedési Minisztériumra.
Fürjes Balázs a plénum előtt hangsúlyozta: februárban az uniós kormányfők még azt mondták, hogy nem lesznek az energiaipart sújtó szankciók, a választások után mégis bevezették ezeket, azzal érvelve, hogy a szankciók majd véget vetnek a háborúnak, valamint hogy Európának nem okoznak majd nagyobb hátrányt, mint Oroszországnak. Ám – mint az államtitkár jelezte – sajnos egyikben sem volt igazuk.
– A magyar kormány két, megerősített védekező állást húz fel a magyar gazdaság elé – fogalmazott lapunk megkeresésére ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője.
Mint mondta, jelen helyzetben az energiaellátás megfelelő biztosítása és a területtel összefüggő kihívások észszerű kezelése rendkívül összetett problémát jelent, és akkora területet fed le, hogy a lépés mindenképpen indokolt. Továbbá hangsúlyozta, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium a magyar gazdaságot negatívan érintő válság okozta kihívások kezeléséért lesz felelős.
Idetartozik majd a válság okozta áruhiányok és ár növekedések kezelése, a fogyasztók és a vállalkozások védelme, valamint a válság utáni gazdasági újjáépítési és támogatási környezet kialakítása
– ismertette Lomnici.
A mostani kormányátalakításban nem a személyi változások a meghatározók, hanem egyfajta strukturális áthangolást láthatunk
– erről már Nagy Ervin beszélt a Magyar Nemzetnek.
A XXI. Század Intézet elemzője leszögezte: a háború és az unió szankciós politikája miatt egy olyan globális válság alakult ki, amelyben az energiabiztonság kérdése felértékelődött.
Amikor az ötödik Orbán-kormány májusban megalakult, a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az előttünk álló étvized a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz, amiben fontossá válik a gyors politikai cselekvőképesség
– emlékeztetett Nagy Ervin, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzatnak úgy kell tudnia alkalmazkodnia a változó világhoz, hogy eközben a politikai stabilitását nem veszti el.
Szerinte a változás ma létkérdéssé vált a politikában, aki nem tud változni, az elbukik.
– Az új kormányzati szerkezetben kiemelt szerepet fog kapni az új feladatokat ellátó gazdaságfejlesztési tárca is, amiben leginkább azt a szándékot látom, hogy a kormányzat a jövőben is fenntartja annak lehetőségét, hogy a családok, a nyugdíjasok vagy a munkahelyek megőrzése érdekében állami eszközökkel is beavatkozzon a piaci viszonyokba – húzta alá a XXI. Század Intézet szakértője.
Arról pedig, hogy mi a jogszabályi háttere annak, hogy a megszűnő Technológiai és Ipari Minisztérium eddigi feladatait több tárca között osztják szét, Lomnici Zoltán elmondta: a miniszterek hatáskörét egy úgynevezett statútumrendelet állapítja meg, amelyet általában az országgyűlési választások lezárását követően hoznak meg, de időközi változás esetén annak módosítására is sok kerülhet.
Természetesen a feladatkörök átadása a jogszabályi kötelezettségeken és felelősség-átruházáson kívül egy hosszabb folyamat, amelynek része a többlépcsős hatálybalépés, valamint a zökkenőmentes átállás okán nem kizárt további belső szabályozók megalkotása
– ismertette a szakértő.
