Az AIDS ma is stigmatizált betegség: a szégyenérzet, az együtt gondolkodás hiánya, továbbá a modern ember hétvégékhez és szórakozáshoz köthető kapcsolatai elősegítik a vírus jelenlétét
– hangsúlyozta Balogh Attila, az Anonim AIDS Tanácsadó Szolgálat (AATSZ) főorvosa a Magyar Vöröskereszt AIDS elleni küzdelem világnapja alkalmából szervezett kerekasztal-beszélgetésén. A rendezvényen arra hívták fel a figyelmet a szakorvosok és a szervezet vezetői, hogy az időben elvégzett szűrővizsgálaton túl az óvszerhasználat, a türelem, valamint a megfontolt szexuális élet a legjobb védekezés.
December elsejét 1988-ban nyilvánította az AIDS elleni küzdelem világnapjává az Egészségügyi Világszervezet (WHO), lehetőséget teremtve a HIV-fertőzéssel és az AIDS-szel összefüggő megbetegedések elleni fellépésre, a járvány helyzetének ismertetésére, prevencióra. Magyarországon az első HIV-fertőzöttet 1985-ben, az első AIDS-beteget 1986 végén diagnosztizálták – ismertették a konferencián a szakorvosok, kiemelve, hogy hazánk az alacsony HIV-előfordulású országok közé tartozik:
évente 200-240 új esetre derül fény, sajnos közülük 10-15 fertőzöt már az AIDS stádiumában van. A HIV-fertőzés és az AIDS ugyanis nem ugyanaz – hangsúlyozták a szakorvosok. A HIV a vírus neve, amely a fertőzést okozza, és nem azonos az AIDS-szel, amely már a HIV vírusa által okozott, tünetekkel járó állapot rövidített neve
– fejtette ki a szakmai fórumon részt vevő Barcsay Erzsébet virológus, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) orvosa.
Mit csinál a HIV-vírus?
Amikor valaki megfertőződik a HIV-vírussal – mutatta be a folyamatot –, romlanak az immunológiai paraméterei, hiszen a gyorsan szaporodó vírust az immunsejtek bekebelezik. A harcba fektetett energia miatt azonban a szervezet gyengül, tulajdonképpen az immunhiányos állapot okozhatja a halált
– hangsúlyozták. Balogh Attila kiemelte: attól függ, mi látszik a megfertőződésből, hogy az ember mennyire fitt, azonban a primer tünetegyüttes elmúlta után hosszú tünetmentes időszak következik – gyakran csak 4-10 év múltán romlik az egészségi állapot –, ekkor azonban tovább is fertőzhet a beteg: jellemzően vér útján, testváladékokkal és nyálkahártya-felületeken, anyáról gyermekre és szexuális úton.
A kerekasztal-beszélgetésen az is elhangzott: az AIDS okozta halálozási adatok 1998-tól csökkenő tendenciát mutatnak Magyarországon, ami arra utal, hogy nálunk is érvényesül a kombinált antiretrovirális terápia, vagyis a vírust elnyomó kezelés kedvező hatása.
Barcsay Erzsébet virológus úgy fogalmazott: a HIV-vírus azért veszélyes, mert nem lehet kiirtani a szervezetből, kipucolni a sejtekből, csupán kezelni és a szaporodását elnyomni.
Magyarországon június 30-ig 4531 embernél diagnosztizálták a fertőzést, ebből a betegek többsége, azaz 2696 fő homoszexuális férfi.
Az AIDS-szel együtt lehet élni
A hazánkban regisztrált HIV-pozitív betegek túlnyomó többsége férfi, az átvitel jellemző módja a homoszexuális kontaktus
– derült ki a rizikócsoportok ismertetésekor a kerekasztal-beszélgetésen. Mint mondták: a heteroszexuális kontaktus mellett elvétve intravénás droghasználat révén vagy maternális úton történt fertőződést is regisztráltak az utóbbi években. Az anyáról magzatra vagy csecsemőre történő átvitel esetén legtöbbször a gyermek HIV-pozitív státuszára derült fény elsőként, és csak ezt követően végezték el az anya HIV-verifikálását. Elmondták: a kezeletlen HÍV-vel élő édesanyák terhességeinek átlag egyharmadában lesz fertőzött a gyerek.
A HIV-vírus önmagában nagyon gyenge, gazdatest nélkül nem marad életben, de ha bekerült a szervezetbe, akkor kiirthatatlan
– mutatott rá Balogh Attila, majd kiemelte: ha azonban a terápiában lévő HIV-pozitív emberek előírásszerűen szedik a megfelelő gyógyszer-kombinációkat, és nem alakul ki rezisztencia, akkor szervezetükből a vírus a kimutathatósági szint alá esik. Ellenőrzötten, jól kezelve, az életmódbeli tanácsokat elfogadva teljes életet tudnak élni. A védekezés azonban akkor is nagyon fontos – szögezte le.
A helyszínen Takács Sándor és Sabjanics András, a Vascular Diagnostics STI Szűrőállomás munkatársainak jóvoltából térítésmentesen végezték el a szűrővizsgálatokat.
– Az NNK-ban minden héten lehetőséget biztosítunk térítésmentes HIV-szűrésre, tesztelésre: ez az egyetlen módja, hogy minél hamarabb fény derüljön a megbetegedésre – számolt be a lehetőségekről Barcsay Erzsébet.
Ma Magyarországon mindenki számra elérhető a megfelelő laborháttér és kezelés
– hívták fel a figyelmet a szakemberek, hozzátéve: a mai ismeretek és kezelések által teljes gyógyulást nem lehet elérni.
