– Karácsony idején naponta huszonöt-harminc lakástűzhöz hívják a tűzoltókat. Ennek egyik oka, hogy többet vagyunk otthon, így többet fűtünk, főzünk, világítunk, és még az otthonunkat is esetenként tűzveszélyes ünnepi kiegészítőkkel dekoráljuk – számolt be a Magyar Nemzetnek az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).
– Minden évben negyven-ötven lakástűz keletkezik adventi koszorúk miatt. Tavaly öt otthon vált lakhatatlanná és tizenhárman sérültek meg ilyen módon keletkezett tüzekben
– hívta fel a figyelmet Mukics Dániel tűzoltó alezredes, az OKF szóvivője, aki szerint arra érdemes figyelni, a gyertyák alatt legyenek kis fém alátétek, illetve az sem mindegy, hogy hova helyezzük a koszorút, a legjobb, ha nincs a közelben semmi éghető, illetve nem hagyjuk őrizetlenül a lángot.
A fényfüzérek, égősorok is rejtenek veszélyeket: ha a fényfüzér vagy a hosszabbító vezetéke megtört, eldeformálódott, megolvadt, akkor ne használjuk, mert csak idő kérdése, hogy mikor okoz tüzet. – Ha túl hosszú a fényfüzér vezetéke vagy a hosszabbító, akkor is ki kell fektetni az egészet. Ha összetekert állapotban helyezünk egy vezetéket feszültség alá, annyira fel fog forrósodni, hogy előbb-utóbb meggyullad – hangsúlyozta Mukics Dániel, hozzátéve, hogy éjszakára húzzuk ki a konnektorból a fényfüzéreket.
A leginkább tűzveszélyes hely ilyenkor a konyha, ami nemcsak karácsony előtt forgalmas, hanem a két ünnep között is: könnyen előfordulhat, hogy a nagy kapkodásban valaki megfeledkezik az ételről, az étolajjal teli edényről vagy a kés nyele, a vágódeszka, az étel csomagolása, a konyharuha ér hozzá a forró tűzhelyhez. A karácsonyfa is tűzveszélyes lehet, főként januárban, amikorra már alaposan kiszárad. Tavaly tizenhárom karácsonyfa okozott lakástüzet, amelyekben összesen heten megsérültek.
– Attól még, hogy valami éghető, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy fűtésre alkalmas tüzelő. Hideg időben gyakori, hogy a tűzoltókat égő kéményekhez riasztják. Ez ott jellemző, ahol szilárd tüzelővel fűtenek és nem élnek az ingyenes kéményseprés lehetőségével – világított rá Mukics Dániel. A szóvivő szerint az ilyen tragédiákhoz jelentős részben hozzájárul, ha nem megfelelő tüzelővel vagy éppenséggel szeméttel fűtenek. – A kémény falán lerakódó, egyre vastagodó korom- és kátrányréteg – ha nem távolítják el – előbb-utóbb meg fog gyulladni, és a tűz könnyen átterjedhet a ház tetőszerkezetére is. Minden hetedik lakástűz a kéményben keletkezik – emelte ki a szóvivő. Az alezredes elmondta, hogy a katasztrófavédelem weboldalán mindenki meg tudja nézni, miként tudja kitisztíttatni a kéményét, amely magánszemélyeknek ingyenes, ám az olyan házaknál nem, amelyekbe gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó van bejelentve, viszont nekik kötelező a rendszeres kéményseprés.
Magyarországon évente átlagosan hétezer lakástűz keletkezik. Az OKF adatai alapján idén december 27-én délig összesen 7285 otthon gyulladt ki, amelyekben 626 ember megsérült, 92-en pedig elhunytak. A katasztrófavédelem szerint a december a legintenzívebb időszak, ilyenkor naponta átlagosan 25 lakástűzhöz riasztják a tűzoltókat országszerte, átlagosan kétnaponta történik halálos tűz és kétnaponta regisztrálnak füstmérgezéses esetet.
– Megelőzésképpen vegyünk otthonra egy füstérzékelőt, amit a szoba közepén a plafonra kell szerelni. Ez hangosan fog sípolni a tűz keletkezésének legelején, így időben tudomást szerzünk arról, hogy kigyulladt valami. Lesz időnk kimenekülni és hívni a tűzoltókat
– jegyezte meg Mukics Dániel.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Unsplash)
