– A rémhírterjesztés a köznyugalom védelme érdekében büntetendő cselekmény. A jogalkotó célja az volt, hogy hamis állításokkal vagy a valóság elferdítésével ne lehessen pánikot kelteni, megijeszteni az embereket.
Alapesetben három évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki a bíróság ilyen bűncselekmény miatt, ha a tényállás minden törvényi feltétele megvalósult
– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Szikra Levente, az Alapjogokért Központ elemzője. Mint tájékoztatott, ezen bűncselekménynek nincs minősített esete, azonban két önálló alapesetet is megkülönböztethetünk. A második azonban inkább a járványügyi védekezéshez és a közegészségügy védelméhez kapcsolódik, így a baloldal legújabb sms-küldési ügyében az első alapeset bírósági megállapítása képzelhető el.
A büntetési tétel plafonja valóban három év, de akár pénzbüntetést vagy közmunkát is kiszabhat a bíróság, amennyiben a bűncselekmény ténye bebizonyosodik
– nyilatkozta lapunknak Grabovszky Norbert. A Mayer és Társai ügyvédi iroda ügyvédje elmondta: akkor számít bűncselekménynek a rémhírterjesztés, ha az egyén közveszély helyszínén állít zavarkeltésre alkalmas valótlan tényt, ha az egyén akadályozza a védekezést közveszély esetén, illetve amikor sok ember élete kerül közvetlenül veszélybe vagy ha egy nagy anyagi kárral járó történésről van szó. Az ügyvéd ugyanakkor hozzátette, politikai véleményekben az egyén nagyobb fokú szabadsággal rendelkezik.
Borítókép: Varju László DK-s képviselő (Fotó: Balogh Zoltán)
