Kutya világ Budapesten

A Vigyél Haza Alapítvány szerint a főváros döntésével január 1-jétől kisebb eséllyel találhatják meg elkóborolt ebeiket a gazdák. Mint azt a Magyar Nemzet is megírta: a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján a kóbor kutyák 15 nap után a kerületekhez kerülnek, amivel Karácsony Gergelyék megoldhatatlan feladat elé állítják az önkormányzatokat és a civileket.

Budapest, 2020. május 9. Kutyák a vízben a Hajógyári-szigetnél 2020. május 9-én. A koronavírus-járvány miatt a fõvárosi önkormányzat április 10-tõl a hétvégi napokon lezárta a szigetet, amely mostantól ismét látogatható hétvégén is. MTI/Mónus Márton Fotó: MTI/Mónus Márton

Az önkormányzatok önállóan nem képesek megoldani ezt a problémát. Nekik nincsen menhelyük vagy olyan helyük, ahol a kutyákat el tudnák helyezni. Ugyanakkor a fővárosban sincs olyan menhely, amelynek lennének szabad férőhelyei, hogy azokat a kutyákat el tudják helyezni, amelyeket a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) visszaad két hét után

 – reagált a Metropolban a Vigyél Haza Alapítvány vezetője a Fővárosi Közgyűlés azon döntésére, hogy ezentúl nem viselik gondját a fővárosi gyepmesteri telep állatainak, a kóbor kutyákat 15 nap után átadják a kerületeknek, amivel megoldhatatlan feladat elé állítják a kerületi önkormányzatokat, de a civil szervezeteket is. Óvári András információi szerint körülbelül ezer eb kerül a főváros gyepmesteri telepére évente, és a feladathoz rendelt költségvetés becslése szerint évi több száz millió forint. Az alapítvány vezetője úgy látja, hogy a forráshiányos és megfelelő intézményi háttérrel nem rendelkező  kerületi önkormányzatok Pest környéki, vidéki gyepmesteri telepekkel próbálnak majd megállapodni, és így a kutyák nem biztos, hogy ideális környezetbe kerülnek. Problémaként fogalmazta meg azt is, hogy ráadásul csak két hétig keresheti a gazda az Illatos úton az elveszett kutyáját, és az új eljárás alapján nem biztos, hogy a harmadik hét után követhető lesz az, hogy hova kerül az elkóborolt eb. 

A Városháza takarékoskodásra hivatkozva adná át a gyepmesteri feladatokat január 1-jétől, de eddig igen bizonytalannak tűnik a döntés gyakorlati kivitelezése. 

Évek óta szorgalmazzuk, hogy váljon szét a gyepmesteri és a menhely funkció, illetve hogy legyen a budapestieknek egy – akár független, nem a város kezelésében lévő – menhelye, ahová 15 nap után a kutyák átkerülhetnek, ahol lehet őket szocializálni, nevelni, gondoskodni róluk, és akár önkéntesek is segíthetnek az örökbefogadásnál. Az Illatos úton 94 férőhely van változatlanul, sok-sok éve, a területen terjeszkedni nem tudnak. Zöldterület nincs, a kutyákat nem lehet kiengedni

 – hívta fel a figyelmet Óvári András, aki emlékeztetett: alapítványuk hatástanulmányt is készített, amit megküldtek az illetékeseknek, de eddig nem történt semmi azon kívül, hogy a 2019 őszén, a főpolgármesteri kampányban mentett kutyákkal fotózkodtak fővárosi politikusok, például Karácsony Gergely is, aki a gyepmesteri feladat és a menhelyi ellátás szakszerű szétválasztását ígérte.

– Bár alapítványunknál is van bal oldali és jobb oldali kennelsor, a kutyák nem politizálnak. Ők csak egy szerető, végleges gazdit szeretnének – szögezte le a Vigyél Haza Alapítvány vezetője.

Ahogy arról a Magyar Nemzetnek Dódity Gabriella, a Fidesz–­KDNP fővárosi frakciójának képviselője korábban beszámolt, a főváros arról értesítette a kerületeket, hogy az állatok bekerülésétől számított 16. nap, azaz a kötelező megfigyelési idő lejárta után az állatok sorsát azoknak az önkormányzatoknak kellene megoldaniuk, amelyek területéről bekerültek a telepre. 

– Bár a jogszabály erre lehetőséget ad, még soha senkinek nem jutott ez eszébe, amíg meg nem érkezett Karácsony, és cukiskodásból állatbarát Budapestet ígért – mutatott rá a politikus. 

Hangsúlyozta: ezzel a főváros a kerületi jegyzőkre tolta a felelősséget, ők pedig vagy az amúgy is túlterhelt civilektől várnak segítséget, akiket a kormány épp pályázati úton segít, vagy ki tudja, mi lesz a kutyák sorsa.

 Felidézte, hogy Tarlós István főpolgármestersége idején örökbefogadó napokkal és a nehezen gazdásítható állatok rehabilitációjával igyekeztek minél előbb gazdát találni az állatoknak.

Dódity Gabriella megosztotta lapunkkal azt a meg nem erősített értesülését is, amely szerint a kerületeknek lehetősége lenne visszaszerződni az Illatos úttal napi négyezer forint tartásdíj ellenében. Ha ez az információ valós, egy kutya egy évben akár másfél millió forintba is kerülhet egy kerületi önkormányzatnak. Ha viszont ezt valamelyik önkormányzat nem vállalja, ismét a kóbor állatok túlaltatásától kell tartani – jelentette ki.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Mónus Márton)