A jövő hét fontos lesz a Magyarországnak járó uniós források ügyében, ugyanis először a tagállamok pénzügyminiszterei, majd a hét második felében az állam- és kormányfők találkoznak Brüsszelben és tárgyalnak a kérdésről. Az elmúlt hetekben végérvényesen bebizonyosodott, hogy valójában nem jogállamisági, hanem vitás politikai ügyekről van szó akkor, amikor az uniós források visszatartásával fenyegetik hazánkat Brüsszelben – fogalmazott Deák Dániel a legújabb videóelemzésében.
Már a repülőjegy is megvolt
A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a külföldi finanszírozású Szabad Európa számolt be arról, hogy Ursula von der Leyennek másfél éve már a repülőjegye is megvolt Budapestre, hogy aláírja a megállapodásokat, amit a gyermekvédelmi törvény miatt mondott le. Az elmúlt napokban pedig az Ukrajnának szánt közös uniós hitelfelvétel vagy például a globális minimumadó támogatását kérték az uniós pénzekért cserébe.
Ezek mind politikai szempontok, nincsen köze a jogállamisághoz, ez utóbbi csupán politikai kommunikációs eszköz, nem pedig a valódi oka a források visszatartásának
– szögezte le Deák Dániel. A játékelmélet egyik alaphelyzete, a chicken game zajlik jelenleg Magyarország és Brüsszel között. Ez az az ismert helyzet, amikor két sofőr száguld egymás felé, és az veszít, aki előbb elrántja a kormányt – fogalmazott Deák. A XXI. Század Intézet vezető elemzője ezzel kapcsolatosan kiemelte: a játékelmélet e típusában a két fél előtt két döntési lehetőség van: vagy támadnak, vagy megfutamodnak, melynek során ha az egyik fél verseng és a másik kooperál, akkor a versengő nyeresége hét, az együttműködőé pedig kettő. Ha mindketten kooperálnak, akkor fejenként hat a nyereség. Ha mindketten versengenek, akkor a nyereség nulla, hiszen a legjobb esetben is csúnyán összetörik magukat. A játékelmélet logikája azt mutatja, hogy akkor jár a legjobban mindkét fél, ha kooperálnak.
Vélhetően ez lesz majd a helyzet az Európai Tanácsban is jövő héten, ahol a tagállamoknak kell megállapodnia a Magyarországnak járó uniós forrásokról
– mondta az elemző. A nyilvánosságra került információk alapján a tagállamok szeretnék elérni, hogy Magyarország ne vétózza meg az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós közös uniós hitelt és a globális minimumadó EU-s kiterjesztését. Közben a magyar kormány is emelte a tétet: tárgyalásokat kezdett az ukrán kormánnyal egy kétoldalú hitelmegállapodásról. Ez egyben vétót is jelent a közös uniós hitelre, ami a többi tagállamnak nagyon komoly problémát okozna, a nagy befizetők terheit jelentősen növelné.