Este tanácskoznak Prágában az uniós nagykövetek, ahol többek között a Magyarországot érintő uniós forrásokról is állást foglalnak.
A menetrend
A napirendi pontokból az derül ki, hogy először a mai Általános Ügyek Tanácsa ülését készítik elő a nagykövetek, majd az orosz–ukrán helyzet aktualitásait vitatják meg. Mindezek után kerül napirendre az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós makrofinanszírozási csomag, valamint a globális minimumadó második pillére, ami követ a magyar EU-pénzek felfüggesztéséről szóló téma, illetve a magyar helyreállítási program elfogadása. A Portfólió szerint
a hétfő esti fejlemények abból a szempontból is fontosak, hogy milyen végeredmény és mikor kerül a pénzügyminisztereket tömörítő Gazdasági és Pénzügyi Tanács (Ecofin) elé a rákövetkező napokban hivatalos döntésre, illetve előtte felkerülnek-e az ügyek az állam- és kormányfők szintjére a csütörtöki EU-csúcsra vagy sem.
Az ATV kiemelte: korábbi információk szerint arról is szó volt, hogy ma este – akár online – újra állást foglalhatnak az EU-pénzügyminiszterek – ahogy fogalmaznak – a „négy forró kérdésben”: a két magyar ügyben és a globális minimumadó, illetve az Ukrajnának szánt 18 milliárdnyi közös uniós hitel ügyében. Viszont fontos kiemelni, hogy a végső döntések a csütörtöki EU-csúcson születhetnek meg, az Európai Tanács ülésén.
Támogatás Ukrajnának
Utóbbi üggyel kapcsolatban kiderült: az Európai Tanács megállapodott az Ukrajnának 2023-ban nyújtandó 18 milliárd eurós támogatásról. Ez áll a testület hétvégén kiadott közleményében. A leírtak alapján a csomagból kikerült a közös hitelfelvételről szóló rész − ami miatt Magyarország nem támogatta a kezdeményezést −, a tagállamok a bizottsággal kötött kétoldalú megállapodások mentén fogják biztosítani a támogatást a háború sújtotta ország részére. A javaslatot a héten fogadhatja el az Európai Parlament − áll a közleményben. A magyar kormányfő a Kossuth rádiónak adott múlt pénteki interjújában hangsúlyozta: a magyar kormány nem hisz a közös hitelfelvételben, ezáltal pedig a közös eladósodásban. „Vissza kell térni a direkt támogatáshoz, a pénzt el kell különíteni. A magyar kormány félretette azt a pénzt, amit odaadna Ukrajnának” − fogalmazott Orbán Viktor. Lapunknak korábban nyilatkozott Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője, aki hangsúlyozta, hogy a tanács cseh elnöksége sajnálatos módon összekapcsolt egyébként össze nem tartozó ügyeket: a magyar jogállamisági eljárást, a hazai helyreállítási terv elfogadásának kérdését az Ukrajna megsegítésére szánt közös hitelfelvétellel és a „munkahelygyilkos adóemelést jelentő globális minimumadó javaslatával”. „Ez utóbbi két kérdésben egyre erősebb a nyomás a magyar kormányon az uniós intézmények részéről: nyílt politikai-pénzügyi zsarolásnak vagyunk szemtanúi hazánkkal szemben” – nyilatkozta a szakértő.
A folytatás
Dornfeld László szerint amennyiben a vitás kérdésekben a tagállamok a pénzügyminiszterek tanácsának rendkívüli ülésén nem egyeznek meg, úgy a kérdés az állam- és kormányfők elé kerül azok december 15–16-i csúcstalálkozóján. Ez esetben legkésőbb december 19-e hétfőre össze kell hívni az Ecofin rendkívüli ülését, de az sem zárható ki, hogy nagyköveti szinten születik megállapodás a kérdésben. – Ezen a napon jár le ugyanis a jogállamisági eljárásban születendő döntés határideje. A külön eljárásként futó, de a gyakorlatban ezzel összekapcsolt magyar helyreállítási tervet is év végéig kell a tanácsban elfogadni, hogy ne következzen be forrásvesztés – emelte ki Dornfeld László.
Mint ismert, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa, az osztrák Johannes Hahn december 9-én levélben értesítette az Ecofin soros elnöki tisztét ellátó cseh pénzügyminisztert, hogy a bizottság nem módosít érdemben a hazánkkal szembeni jogállamisági feltételességi eljárás ügyében november 30-án kiadott értékelésen. A bizottság a korrekciós intézkedésekre – ideértve a felfüggesztésre javasolt kohéziós források arányát – vonatkozó javaslatát továbbra is fenntartja.
Ugyanakkor a november végi állásfoglalásában a bizottság is elismerte, hogy a szeptemberben Magyarország számára megfogalmazott tizenhét vállalásból mindössze három esetben talált problémákat, ám a magyar kormány kompromisszumkészsége ellenére a befagyasztásra javasolt összeget nem csökkentette: az uniós testület továbbra is hét és fél milliárd euró felfüggesztésére tett javaslatot.
Mint ismert, az Európai Bizottság hivatalosan április 27-én indította meg Magyarországgal szemben a jogállamisági (vagyis kondicionalitási) mechanizmust. Ezek után több hónapos tárgyalások folytak Magyarország és Brüsszel között. Lapunknak korábban nyilatkozott Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, aki hangsúlyozta: a hétéves költségvetési keret három operatív programjában tett kötelezettségvállalások 65 százalékát érintik, vagyis a javaslatban szereplő összeg csupán a Magyarországnak járó összes uniós pénz 15 százaléka.
Borítókép: Üléseznek Prágában a nagykövetek (Forrás: Twitter/Czech Presidency of the Council of the European Union)
