Valószínűleg belháború zajlik a Soros-féle szervezetek között, miután az openDemocracy szervezet közzétette az Amnesty International Magyarország néhány alkalmazottjának munkahelyi zaklatás, és diszkriminációról szóló beszámolóját. Az öt sértett nő arról számolt be, hogy az Amnesty International magyarországi kirendeltségénél képmutató módon viselkednek, amikor számon kérik a nők elleni diszkriminációt, miközben ők maguk követik azt el a hétköznapi gyakorlatban.
Ellentmondásos, ha egy jogvédő szervezetnél van munkahelyi zaklatás
– Az anyagi juttatásokon túl egyre fontosabb a munkavállalóknak a környezet, a légkör, az egyéni célokhoz való illeszkedés vagy például a fejlődéshez való hozzáférés, perspektíva. Ma már nemcsak az anyagi juttatásokkal motiválnak a cégek, hanem a szabadidő eltöltési lehetőségekkel, a pihenés biztosításával, a mentális támogatás nyújtásával – fejtette ki a témával kapcsolatban Hal Melinda.
A Matthias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója szerint ezek legalább annyira fontosak lettek a munkavállalóknak, mint maga az anyagi juttatás. – Az esetek megszaporodását inkább társadalmi változások eredményezik, például az ehhez hasonló ügyek nemhogy médiafigyelmet, de jogi következményeket sem vonhattak maguk után a rendszerváltás előtt – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Hal Melinda elmondta, a munkahelyi zaklatás átfogó elnevezése mobbing. Verbális és nonverbális, direkt és indirekt bántalmazási formákat egyaránt takar. A megszégyenítés, a teljesítmény leértékelése, a munkahelyi konfliktusok, a kirekesztés, ahogyan az iskolákban a school bullying esetén, itt is jelen vannak.
– Gyakori, hogy az ilyen eszközöket alkalmazó vezető nincs is tudatában bántalmazó voltának. Szeme előtt a teljesítmény lebeg, nem megfelelően képzett pozíciójához viszonyítva, de a személyiség érettségében is lehetnek problémák, ahogyan pszichopatológiai tünetegyüttesek is fennállhatnak – magyarázta a pszichológus. Hozzátette, a jó vezető a rendszer céljainak figyelembevételével alkalmazkodik némiképp a munkavállalókhoz, az empátiája elégséges és figyelembe veszi a munka–magánélet egyensúlyának fontosságát.
Mit tehet a dolgozó, ha munkahelyi zaklatás éri?
Hal Melinda arról is beszélt, hogy minden zaklatás megszüntetésének egyik legjobb ellenszere a nyilvánosság. Ez persze nemcsak a sajtót jelenti, hanem elsősorban azt, hogy a zaklatás ténye kikerüljön a kétszemélyes helyzetből. A zaklatást átélt személyek továbbá jogvédő szervezetekhez fordulhatnak, ezért is különösen súlyos, hogy az említett eset éppen egy ilyen szervezetnél esett meg – jegyezte meg Hal Melinda, akinek személyes és egyben szakmai véleménye, hogy a magukra valamit is adó cégek kialakítanak belső és külső védőrendszereket az ilyen esetek elkerülése és kezelése érdekében. – A zaklatás áldozatai fordulhatnak a szervezetnél elérhető pszichológus munkatárshoz és több esetben az igazságszolgáltatás bevonása lehet a végső megoldás – zárta a szakértő.
A nemi diszkrimináció a jogvédő szervezeteknél is jelen van
Nem sokkal azután, hogy kiderült, az Amnesty International néhány magyarországi alkalmazottját munkahelyi diszkrimináció érte, kiderült, hogy a szervezet nemzetközi titkársága is folyamatosan vétett alapértékeik ellen. Ez derül ki abból a 2020 októberében közzétett, de a sajtóban nem közölt, 46 oldalas belső jelentésből, amely szerint a szervezet londoni irodájának vezetői faji alapon is diszkriminálták a munkatársaikat.
