Valószínűleg belháború zajlik a Soros-féle szervezetek között, miután az openDemocracy szervezet közzétette az Amnesty International Magyarország néhány alkalmazottjának munkahelyi zaklatás, és diszkriminációról szóló beszámolóját. Az öt sértett nő arról számolt be, hogy az Amnesty International magyarországi kirendeltségénél képmutató módon viselkednek, amikor számon kérik a nők elleni diszkriminációt, miközben ők maguk követik azt el a hétköznapi gyakorlatban.
Ellentmondásos, ha egy jogvédő szervezetnél van munkahelyi zaklatás
– Az anyagi juttatásokon túl egyre fontosabb a munkavállalóknak a környezet, a légkör, az egyéni célokhoz való illeszkedés vagy például a fejlődéshez való hozzáférés, perspektíva. Ma már nemcsak az anyagi juttatásokkal motiválnak a cégek, hanem a szabadidő eltöltési lehetőségekkel, a pihenés biztosításával, a mentális támogatás nyújtásával – fejtette ki a témával kapcsolatban Hal Melinda.
A Matthias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója szerint ezek legalább annyira fontosak lettek a munkavállalóknak, mint maga az anyagi juttatás. – Az esetek megszaporodását inkább társadalmi változások eredményezik, például az ehhez hasonló ügyek nemhogy médiafigyelmet, de jogi következményeket sem vonhattak maguk után a rendszerváltás előtt – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Hal Melinda elmondta, a munkahelyi zaklatás átfogó elnevezése mobbing. Verbális és nonverbális, direkt és indirekt bántalmazási formákat egyaránt takar. A megszégyenítés, a teljesítmény leértékelése, a munkahelyi konfliktusok, a kirekesztés, ahogyan az iskolákban a school bullying esetén, itt is jelen vannak.
– Gyakori, hogy az ilyen eszközöket alkalmazó vezető nincs is tudatában bántalmazó voltának. Szeme előtt a teljesítmény lebeg, nem megfelelően képzett pozíciójához viszonyítva, de a személyiség érettségében is lehetnek problémák, ahogyan pszichopatológiai tünetegyüttesek is fennállhatnak – magyarázta a pszichológus. Hozzátette, a jó vezető a rendszer céljainak figyelembevételével alkalmazkodik némiképp a munkavállalókhoz, az empátiája elégséges és figyelembe veszi a munka–magánélet egyensúlyának fontosságát.