– A kormány számára a politikai stabilitás megőrzése lesz a legnagyobb kihívás, illetve a válságra adott válaszok sikeressége lehet majd sorsdöntő. Az már látszik, hogy az Orbán-kormány nem sodródik, hanem cselekszik, azaz úgy megy bele a válságba, hogy van elképzelése a kiútról. A valódi vizsga azonban még hátravan, hisz 2023-ban ismét, mint oly sokszor az elmúlt tizenkét évben, meg kell őrizni az eddigi eredményeket. A baloldalnak viszont leginkább önmagával lesz dolga a következő évben – fogalmazott lapunk megkeresésére Nagy Ervin azzal kapcsolatban, hogy melyik politikai erőnek miért fontos az új esztendő.
A XXI. Század Intézet elemzője emlékeztetett: egy példátlan botrányra kell választ adniuk, 2022-ben ugyanis nemcsak politikailag, hanem erkölcsileg is elbuktak, amikor külföldről fogadtak el pénzügyi támogatást.
– A legjobb opció az volna, ha az ellenzék valódi megújulásra készülne, ám ennek még csak halvány jelét sem látjuk. Inkább alibizés folyik, politikai munka helyett pedig csak a céltalan gyűlölködés és a nyugati progresszív érdekcsoportokhoz való dörgölőzés maradt – hangsúlyozta Nagy Ervin. Továbbá megjegyezte, hogy a kormánypártoknak is szerencsésebb lenne egy olyan új, nemzeti alapon álló baloldallal versengenie, amely képes épkézláb alternatívát állítani, hisz ez a politikai kreativitást erősítené. A Mi Hazánk Mozgalomnak pedig új témákat kell keresnie, mert év végére kissé „elfáradt” a politikájuk.
– A Momentum és a Demokratikus Koalíció dominanciaharca már elkezdődött, és ez az előttünk álló évben is meghatározó lesz. Gyurcsány Ferencék lépéselőnyben vannak, ezért reaktiválják most Donáth Annát. Gelencsér Ferenc ugyanis elbukott – tért ki arra Nagy Ervin, hogy a 2024-es választásokhoz közeledve felerősödhetnek a baloldalon az ellentétek.
Ismert: az alaptörvény tavalyi módosításának köszönhetően 2024-ben már egy napon fogják tartani az európai parlamenti, valamint az önkormányzati voksolást. Mindez felveti a kérdést, hogy vajon a baloldal milyen stratégiát választ a két voksolásra. A XXI. Század Intézet szakértője szerint a többi ellenzéki párt – a Mi Hazánk Mozgalom kivételével – csak abban bízhat, hogy lesz valamilyen együttműködési forma 2024-ben, így nekik óvatosan kell majd beszállniuk a versengésbe, viszont vállalniuk kell számos konfliktust, mert ha nem teszik, akkor értelmetlenné válik a létezésük. – Ki szavazna egy olyan kis pártra, ami ugyanazt mondja, mint a DK vagy a Momentum? – tette fel a kérdést Nagy Ervin.
A kormánypártok előtt álló kihívásokról szólva pedig kiemelte, hogy a jobboldal 2023-ban is szuverenitásharcot fog vívni az uniós bürokráciával, a nyugati progresszív és baloldali csoportokkal, illetve azok hazai sejtjeivel.
– 2022 elhozta a teljes baloldali politikai elit bukását, a baloldali politika teljes kiüresedését. Miután nincs jele annak, hogy minőségi és a nemzet iránt elkötelezett baloldali politikusok jelennének meg, így ez a bukott elit képes volt megőrizni hatalmát – erről már Rotyis Bálint, a Nézőpont Intézet elemzője beszélt az Origónak adott interjúban. Elmondta, hogy folyamatosak az átigazolások egyik baloldali törpepártból a másikba, és ez 2023-ban is folytatódni fog. Mint mondta, Donáth Anna visszatérése a Momentum elnökeként hozhat némi izgalmat a politikai küzdelembe.
– Visszatérésével kialakulhat egy valamelyest egyenrangú küzdelem a Momentum és a DK között, de továbbra is két olyan párt küzdelméről beszélünk, amelyek a tízszázalékos támogatottságot is csak néha-néha tudják elérni – tette hozzá. Kiemelte: a többi ellenzéki párt, mint az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd csak papíron létezik.
Elég a hazugságokból
„A machinátor ismét üzemszerűen működik. Gyurcsány Ferenc DK-vezér egyedi »fekete lyuk« elmélete felszámolta a társadalmat illető demokrácia alapvető szükségletét, a különböző pártok ideológiai szerepvállalásához kötődő eltérő választási lehetőségeket” – fogalmazott tegnap kiadott közleményében a Civil Összefogás Fórum–Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF–CÖKA). Hozzátették: a DK gravitációs erővel sorra nyeli le és zárja karanténba a vele együtt súlyos vereséget szenvedő, a politikai életben járatlan, kontraszelektált vezetőjű pártocskákat, amelyek ma már a futottak még kategóriába sorolhatók.
»A machinátor célja külföldi segítséggel a demokratikus rend megbontása, a legitim és regnáló kormány megdöntése. A bukott országrontó a feleségének adományozott egy úgynevezett árnyékkormányt. Házastársi bőkezűsége hivatalosan nem létező megoldásával így kívánta megkettőzni a DK médiaszerepléseit. Ismét egy ócska trükk” – jelezte a CÖF–CÖKA. Mint írták, a civil társadalom tiltakozik a közszolgálati médiumokban közpénzen megjelenő, a DK-tól megkülönböztetett árnyékkormány kifejezés használata ellen. „A Gyurcsány famíliából és hazugságaikból egyszer már elegünk volt” – rögzítette a közlemény.
