– A magyar közvélemény a számunkra negatív történelmi tapasztalatok és a józan ész diktálta evidenciák miatt túlnyomó többségében mindig is békepárti álláspontot képviselt, míg az egyesült baloldali ellenzék háborút támogató viselkedése szöges ellentétben állt a magyar nemzeti érdekkel, aminek újfent kétharmados vereség lett a vége, ugyanis a magyar választók a „kimaradni és békét kötni” politikát támogatták, szemben az ellenzék fegyverszállítást, harcászati beavatkozást képviselő politikájával
– fogalmazott lapunknak az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója annak kapcsán, hogy a hazai baloldal egy éve a háború pártján áll. Tóth Erik felidézte: hasonló történt korábban, amikor a baloldali ellenzék 2014-ben a rezsicsökkentés, 2018-ban pedig az illegális bevándorlás témájában helyezkedett a magyar közvélemény többségi álláspontját tükröző oldallal szembe. – Akkor a rezsicsökkentés eltörléséről, később a szigorú határvédelem elutasításáról és a bevándorlók befogadásáról beszéltek – emlékeztetett Tóth Erik.
Kiemelte: egymás után négy, ráadásul kétharmados kormánypárti sikert hozó országgyűlési választással a háta mögött a baloldal számára nem maradt más remény, mint bízni abban, hogy a külföldi geopolitikai légkör majd számukra előnyös, míg a kabinet szempontjából hátrányos feltételeket teremt.
– Ennek érdekében az ellenzéki politikusok meg is tesznek mindent, hogy Magyarország a veszélyek korában a lehető legrosszabb helyzetbe kerüljön: az Európai Parlamentben rendszeresen megszavazzák azokat a döntéseket, amelyek negatívan érinthetik hazánkat. Itthon pedig kitartanak a háborúpárti, bevándorláspárti és genderpárti politikájuk mellett. Ennek a következménye azonban nem más, mint a középen álló szavazók elvesztése, az ellenzéki politizálásba vetett szavazói bizalom csökkenése
– fogalmazott az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója, aki szerint a magyarországi baloldal évek óta vakvágányon van. – A fontos, a magyar nemzeti érdek beazonosítása szempontjából stratégiai jelentőségű kihívásokra rendre olyan politikai válaszokat fogalmaznak meg, amelyek előtt értetlenül áll a publikum. Az orosz–ukrán háború kapcsán azonban nem csupán a tehetség hiánya sarkallta őket a háborút támogató irányba, hanem, mint kiderült, több mint négymilliárd forintnyi pénzadomány is, amelyért cserébe a kampányban olyan üzeneteket fogalmaztak meg, amiket külföldi tanácsadóik javasoltak nekik, például a háborús konfliktus kérdésében. Így egyszerre kellett volna a finanszírozók érdekeit és a magyar érdekeket képviselniük, utóbbi azonban egyik politikusnak sem sikerült – mondta Tóth Erik.
Borítókép: Baloldali nagygyűlés (Fotó: Teknős Miklós)
