Kunhalmi Ágnes Orbán Viktor évértékelőjének elemzésére tett kísérletet a múlt vasárnapi Facebook-bejegyzésében. Az MSZP társelnöke megjegyezte: „A miniszterelnök megint megismételte azt a hazugságát, hogy az ellenzék háborúpárti.”
Pedig – folytatta – 2022. március 10-én a parlamentben az MSZP és a többi ellenzéki párt is megszavazta azt a nyilatkozatot, hogy sem katonákat, sem fegyvereket nem küldünk Ukrajnába, és nem engedjük a magyar–ukrán határon keresztül történő fegyverszállítást sem. A baloldal egyik vezető politikusának megjegyzése azért is érdekes, mert az elmúlt egy évben számos ellenzéki politikus érvelt szankciókért, valamint amellett, hogy magyar katonákat és fegyvereket küldjünk a frontra.
Emlékezetes:
Márki-Zay Péter többször is háborúpárti nyilatkozatokat tett a kampány során. A háború kirobbanását követően a baloldal közös miniszterelnök-jelöltjét Gulyás Márton baloldali aktivista kérdezte Partizán című műsorában arról, hogy miniszterelnökként segítené-e Ukrajnát a háborús konfliktus megelőzésében.
Válaszában Márki-Zay leszögezte: „Mindent, amit a NATO szövetségi rendszere megenged, azt nagyon szívesen segítenénk.” A műsorvezető konkrétan rákérdezett a baloldal miniszterelnök-jelöltjétől: „Akár katonai segítséget is biztosítanál-e?” Márki-Zay először annyit mondott: „Hogyha nem Putyin ügynökeként működne Magyarország, akkor természetes, hogy a NATO tagjaként, minden módon, amit a NATO eldönt, azon belül a szövetség keretein belül, mindenféle segítséget megadhat Ukrajnának.” Azonban Gulyás ismét rákérdezett: „Akár katonait is?” A baloldal akkori miniszterelnök-jelöltje erre a következőképp reagált: „Hát hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is.” Márki-Zay az ATV Egyenes beszéd című műsorának korábbi adásában azt is elárulta, fegyvereket is adna Ukrajnának. Az adás során a műsorvezető megkérdezte a baloldal miniszterelnök-jelöltjét: „Ha önön múlna, adna fegyvereket Ukrajnának?” Márki-Zay Péter válaszában itt is leszögezte, hogy szerinte a NATO-tagság kell, hogy meghatározza ezt a döntést is.
A baloldali tömbön belül Márki-Zay nincs egyedül háborús álláspontjával. Egy, a Drót.infó birtokába jutott hangfelvételen Potocskáné Kőrösi Anita, a Jobbik akkori alelnöke is megerősítette Márki-Zay Péter kormányfőaspiráns álláspontját. A felvétel 2022. március 12-én, egy ádándi lakossági fórumon készült. A Jobbik alelnöke úgy fogalmazott: „Nem a gyerekeinket meg az unokáinkat akarjuk a háborúba küldeni, hanem azokat a NATO-szerződés szerinti hivatásos katonákat, akiknek ez a dolguk.”
Gyurcsány Ferenc volt honvédelmi minisztere is kitett magáért a háborús hangulatkeltésben. Juhász Ferenc két nappal a háború kitörése előtt kérte számon a kormányon, hogy miért nem ad lőszert Ukrajnának. A Demokratikus Koalíció EP-képviselője, Rónai Sándor pedig az ATV-ben a magyar katonai segítség elmaradása miatt úgy fogalmazott: „Nagyon sajnálom a magyar kormány bejelentését, miszerint mi nem segítünk száz százalékig, hiszen más uniós tagállamok például fegyverek szállításával segítenek.”
A Momentum politikusai az ukrajnai háborús konfliktus kezdetétől követelik, hogy Magyarország küldjön fegyvereket és akár katonákat is a frontvonalba. A háborús hangulatkeltésben élen járt Cseh Katalin európai parlamenti képviselő, aki tavaly március elsején az alábbiakat mondta a közösségi oldalán megjelent videóban: – Február elsején írt Fekete-Győr András egy publicisztikát arról, hogy lehet, hogy ez nem lenne egy rossz gondolat, hogy a háborút amúgy fegyverekkel vívják, és hát mostanra Orbán Viktor annyira egyedül maradt ennek az ellenzésével, hogy szerintem nagyjából így az egész Európai Unióból hát alig van olyan ország, aki ezt mondja és a régióból biztos nincs. Szóval, hogy az egyértelmű, hogy a NATO-nak segítenie kell Ukrajnának avval, hogy megkapják azokat a fegyvereket, amivel meg tudják vívni ezt a háborút.
Fekete-Győr András volt pártelnök is harcias hangot ütött meg a Cseh Katalin által említett publicisztikájában, néhány nappal a konfliktus kirobbanása előtt. Szerinte a NATO- és EU-szövetségesekkel együtt olyan lépéseket helyezhetünk kilátásba, amelyek jelentős mértékben növelnék Moszkva számára a költségeket, ha egy offenzíva megindítása mellett döntenének. Hozzátette:
„Először is – szövetségeseinkhez hasonlóan – fegyvereket és humanitárius segítséget kell felajánlani az ukrán kormány számára.”
A tavaly március 15-i ellenzéki gyűlésen Iványi Gábor, a baloldal köztársasági elnökjelöltje is csatlakozott a háborúpártiakhoz, aki nemzeti szégyennek nevezte, hogy Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnának. Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszédből nemrégiben a DK-ba igazolt politikus pedig az ATV Start című műsorában azt mondta, hogy „ezt a forrást (az orosz gázt – szerk.) el kell tekerni, el kell zárni, mert addig lesz pénzük háborúzni és lesz pénzük egy független országot megtámadni”. Magyarország gázellátásának túlnyomó többségét az orosz gáz adja. Hazánkban továbbá jelentős részben fűtéshez használják ezen energiahordozót, tehát amennyiben az ellenzéki politikus által javasolt intézkedések megvalósultak volna, komoly nehézségekkel nézett volna szembe a magyar lakosság.
Orosz–ukrán háború 
