Ifj. Lomnici Zoltán: A törvény külön figyelmet szentel a 14 éven felüli kiskorúak védelmére

A diákjával szexuális kapcsolatot létesítő pedagógiai asszisztens nem fordult a TASZ-hoz, ezért a jogvédő szervezet nem ismeri az ügy részleteit.

Az alkotmányjogász tájékoztatása szerint azontúl, hogy az a 18. életévét betöltött személy, aki 14. életévét be nem töltött személlyel – akár annak beleegyezésével is – szexuális cselekményt végez, szexuális visszaélést követ el, a konkrét esetben a szexuális visszaélés egy másik tényállása merülhet fel, mellyel kapcsolatban a Btk. a következőképpen rendelkezik: 

az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel a vele kapcsolatban fennálló hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve szexuális cselekményt végez, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

Egyértelmű tehát, hogy a törvény külön figyelmet szentel a tizennegyedik életévüket betöltött kiskorú személyek védelmére, így nem csak a tizennégy év alattiak kapcsán lehetséges a bűncselekmény megvalósítása – rögzítette a Századvég jogi szakértője. 

A magyar büntetőjogi szabályozás megfelelő szakasza – folytatta – a 2011/93/EU parlamenti és tanácsi irányelv, illetve a 2007-es Lanzarote egyezmény rendelkezéseit ülteti át a magyar jogba. A két nemzetközi jogforrás kifejezetten nevesíti a gyermekekkel szemben elkövetett szexuális visszaélés olyan eseteit, ahol „bizalmi, fennhatósági vagy befolyásolási viszonnyal” való visszaélés valósul meg, illetve amikor „visszaélnek a gyermek különösen kiszolgáltatott helyzetével, főként valamilyen mentális vagy testi fogyatékosság vagy függőségi helyzet miatt”. 

– A magyar büntetőtörvény indoklása úgy fogalmaz, hogy a hatalmi vagy befolyási viszony olyan kapcsolatot jelent az elkövető és a sértett között, amely kívül esik a törvényben konkrétan nevesített meghatározásokon, mint a hozzátartozói, nevelői minőség, azonban hasonló jellegű személyes vagy függelmi viszony keletkeztetésére alkalmas.

A büntetőjogi felelősség megállapításához a bíróságnak két elemet kell vizsgálnia és az eset konkrétumaival összefüggésben értékelnie: a gyermekkel szemben mennyiben állt fenn hatalmi vagy egyéb befolyási helyzet, illetve megvalósult-e az ezzel való visszaélés 

– magyarázta. Ifj. Lomnici Zoltán szerint kiemelendő, hogy az irányadó joggyakorlat „vékony jégre való tévedésként” kezeli a szexuális visszaélés esetét, hiszen ennek megvalósulásához sem erőszakot, sem kényszerítést (fenyegetést) nem kell alkalmazni (mivel ezeket külön tényállás már rendezi), így a felmerült eset részletes és teljes körű vizsgálata indokolt a szexuális visszaélés jogszerű megállapításához. 

Éppen ezért ilyen esetben vizsgálni kell a megismerkedés, és az első, valamint a további szexuális együttlétek létrejöttének körülményeit, továbbá azt, hogy ki kezdeményezett és milyen érzelmek alakultak ki e cselekmény okán az érintettekben. Az ilyen típusú ügyekben továbbá rendőrségi feljelentés is tehető, valamint az elkövető ellen etikai eljárás is kezdeményezhető

– fejtette ki. 

Lapunk kérdésekkel fordult a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil jogvédő szervezethez is, amelyről a diákjával szexuális kapcsolatot létesítő pedagógiai asszisztens azt állította, hogy – a Helsinki Bizottság és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete mellett – védelmezi őt. Megkeresésünkre a szervezet ugyanakkor közölte: a diákjával szexuális kapcsolatot létesítő pedagógus nem fordult a TASZ-hoz, ezért nem ismerik az ügye részleteit. A szervezet szerint ugyanakkor fontos leszögezni, hogy alapvetően itt nem egy jogi kérdésről van szó. 

Általánosságban annyit tudunk megállapítani, hogy egy 15 éves fiatallal nem bűncselekmény kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolatot létesíteni, legyen szó bármilyen nemű vagy szexuális irányultságú személyekről. Hangsúlyozzuk, hogy a kérdés megítélése nem korlátozódik pusztán az életkorra: alapvető fontosságú, hogy mindkét fél valóban szabad döntést hozva, önkéntes belátás alapján legyen részese a kapcsolatnak. Az, hogy az ilyen konszenzuális kapcsolatnak mennyiben van reális lehetősége bizonyos feltételek között, olyan összetett pszichológiai, pedagógiai és morális kérdés, amelyben a TASZ jogi területre korlátozódó szakértelme önmagában nem adhat iránymutatást 

– írta a szervezet. 

Borítókép: A diákjával szexuális kapcsolatot létesítő pedagógiai asszisztens (Forrás: Facebook)