Patkányok, paraziták, penész + galéria

Negyven család él emberhez méltatlan, közegészségügyileg elfogadhatatlan körülmények között abban a ferencvárosi önkormányzati bérházban, amelyre évekkel ezelőtt bontási határozat született. Az omladozó falak, az összedőlés megakadályozására gerendákkal aládúcolták a lépcsőházat, a penészes, beázott lakások mellett a bérlemények zömében a mai napig nincs fürdőszoba, a lakók a folyosók végén található közvécéket használhatják.

Ferencvárosi önkormányzati bérház Fotó: Havran Zoltán

– A lakásom rendszeresen beázik, mert az ereszt szakszerűtlenül csinálták meg. Lyukas, így ha eső van, ömlik a víz a lakásba – mutat a hölgy a mennyezeten lévő hatalmas foltokra.

Marika néni 54 éve él a házban. A lakásában nincs vécé, a saját költségén építtetett be zuhanytálcát. Elborzasztó látvány fogad itt is minket, a szoba-konyhás apró lakás szinte minden sarkán ázik, pereg a vakolat, a penészes fal pedig tele van repedésekkel. Ez a jelenség egyébként általános a házban, egy-egy lakásban legfeljebb a repedések és a beázások méreté­ben különbözik.

Felújítás önköltségen

Amikor már éppen távoznánk, a lépcsőházban egy fiatalember fut utánunk, ő is szeretné megmutatni az „otthonát”. – Több millió forintot költöttünk a lakásra, hogy a gyerekeink emberibb körülmények között nőhessenek fel – mondja, miközben belépünk a család szoba-konyhás lakásába. – Itt a tégláig le volt rohadva a fal, vécét és zuhanyt önköltségen csináltattunk két éve – teszi hozzá, miközben kinyitja a fürdőszoba ajtaját. Tömény penészszag üti meg az orrunkat. A pár éve rendbe tett, kifestett falak sötétszürkévé váltak. – A bejárati ajtót, a nyílászárókat is kicseréltettük, de körülötte is szinte azonnal megjelent a penész, már az ajtó is csupa mocsok – mutat körbe a lakásban dühösen. A szobában két kisgyerek játszik, a nagyobbik illedelmesen bemutatkozik, még azt is elmondja, már elsős az iskolában. Húga megszeppenten ül az ágyon, szégyenlősen méreget minket. Az édesanyjuk is elkeseredett, szerinte a fürdőszoba mögötti folyosói közvécé lehet az oka a vizesedésnek, ezt ugyanis „Mekk mester módjára" újíthatták fel. Attól ázik a fal és penészedik az ő fürdőszobájuk is.

Az önkormányzat nem adott semmilyen segítséget. Saját szakemberekkel, saját pénzünkből újíttattuk fel a lakást, de hiába. A ház falai olyan szörnyű állapotban vannak, hogy egy fillért sem ér meg bármilyen szándék, hogy tisztább, egészségesebb körülmények között éljünk

 – jelenti ki az asszony.

A lakók egyébként egyöntetűen azt állítják: az önkormányzat egyáltalán nem foglalkozik velük. – Kértük már Baranyi Krisztina polgármestert, hogy jöjjön ide, nézze meg a saját szemével, ahogy a fejünkre esik a vakolat, de nem jön. Akit pedig küldenek, hogy javítsák meg a falakat, a körfolyosó alját, azok egy bottal megpiszkálják a vakolatot, hogy hulljon le, ami már alig tart. Éjszakánként félünk, mert a kapu nem zárható. Rengeteg a drogos a környéken, ezért sokan a vécére sem mernek kimenni sötétedés után. Feltettek ugyan egy rácsot a belső udvar elé, de kulcsot nem adtak hozzá, így annak sem volt semmi értelme – sorolják a nehézségeiket a házban élők.

A 2021-ben hozott bontási határozatról azt mondják, ha megvalósítják, az önkormányzat nem vállal felelősséget az ottaniakért. – Azt mondták, mindenki mehet, ahova akar. Az is elhangzott, esetleg valahova vidékre telepítenek minket, nem törődve azzal, hogy Budapesten dolgozunk. Az igazság az, hogy az önkormányzatot egyáltalán nem érdekli, mi van, mi lesz velünk – állítják.

Gégény Péter, Ferencváros e körzetért felelős fideszes politikusa szerint 

a Drégely utca 12. alatti bérház, ahol mintegy negyven lakásban több mint ötvenen élnek, a környék legrosszabb állapotban lévő épülete.

 – Született egy bontási határozat 2021-ben, akkor Baranyi Krisztina azt ígérte, le is bontják az épületet, és mindenkit jobb körülmények közé helyeznek. Ezt vállalta az önkormányzat, de semmi nem történt – idézi fel a három évvel ezelőtti ígéreteket, amit aztán a Covidra, a költségvetésre hivatkozva, a kormányra mutogatva elodáztak, noha a ferencvárosi önkormányzatnak több milliárd forintja van félretéve. – Az önkormányzatra a nyomásgyakorlás hiábavalónak tűnik, a választásig ehhez a házhoz már nem akarnak hozzányúlni, dacára annak, hogy sok idős, beteg (asztmás, tüdőrákos) lakó is él itt. Egy pár éves kislány előtt pedig alig két méterrel omlott le a vakolat egyszer, másodperceken múlott, hogy nem rá zuhant a hatalmas betondarab.

Gégény Péter szerint az épület felújítása teljesen okafogyottá vált, mivel a vezetékektől kezdve a vízelvezetésen át a pincétől a tetőig minden rohad száz éve.

Baranyi Krisztina polgármester és a többi képviselő azzal haknizik, hogy a kerületben nőtt a lakásállomány. De ezek a lakások túlnyomó részben ugyanolyan bontandó épületekben találhatók, mint a Drégely utca 12. szám alatti ház. Több száz millió forintból „felújítják” ezeket a lakásokat, de ezzel egyáltalán nem tudják megoldani a problémát, mert hiába a tisztasági festés, az új burkolatok, néhány helyen az új nyílászárók beépítése, maga a ház és a benne a lakók által önköltségen felújított lakások ugyanúgy egészségtelenek maradnak. Egy-két év után ugyanis ismét penészes, salétromos lesz a lakás az épület állapotából fakadóan

 – fejti ki Gégény Péter. – Ha meg jelzik a hibát a helyi bérlemény üzemeltetőjének, akár több hónapot is várni kell annak elhárítására – ha egyáltalán segítenek.

Hallgat a polgármester

Lapunk megkereste Baranyi Krisztina polgármestert, hogy megtudjuk, ­miért ítélték bontásra a Drégely utca 12. szám alatti ingatlant, ki állította ki a bontási határozatot, volt-e a határozatban megállapítás arra vonatkozóan, hogy milyen határidővel kell az épületet lebontani, illetve az ott lakókat miként helyezi el az önkormányzat.

A katasztrófavédelem, valamint az egészségügyi hatóság tud-e arról, hogy milyen állapotok uralkodnak az épületben, és tudnak-e arról, hogy milyen körülmények között élnek ott emberek, családok?

 Azt is szerettük volna megtudni, a jelenlegi jogszabályok szerint mi a feltétele annak, hogy egy ingatlanra lakhatási engedélyt adjon az önkormányzat, illetve lehet-e ilyen engedélyt adni olyan lakásra, ahol nincs fürdőszoba és vécé. Arra is választ vártunk, hogy a bontási határozat kiállítása óta az önkormányzat hogyan segítette a lakókat abban, hogy javuljanak az alapvető életkörülményeik. Az ott élők panaszait az önkormányzat, illetve a jóléti szolgálat kivizsgálta-e, és ez alapján segítette-e az adott problémák megoldását, felszámolását?

Arról is érdeklődtünk az önkormányzattól, ha történik egy baleset, mondjuk ráesik egy betondarab valakire, kié a felelősség, hogy milyen tervei vannak a hivatalnak a Drégely utca 12. alatt található ingatlannal, illetve annak lakóival. Azt is megkérdeztük, miért nem történt még meg Drégely utcai épület bontása, valamint hozzávetőlegesen hány hasonlóan rossz állapotban lévő épület van Ferencvárosban. A polgármester azonban egyelőre nem válaszolt a kérdéseinkre.

Borítókép: Ferencvárosi önkormányzati bérház (Fotó: Havran Zoltán)