– Száz százalékban földrengésbiztos épület nincs, mint ahogy sehol semmiben nincs százszázalékos biztonság. Ám komoly előzetes tervezéssel és szimulációval meg lehet közelíteni ezt a szintet – fogalmazott az InfoRádióban Vadász Bence építész, aki szerint fontos, hogy milyen az épület merevsége. – Minél egyszerűbb szerkezeti rendszer kell hozzá, a bonyolult és sokfelé elágazó formák és kevésbé merev szerkezetek nem előnyösek. Fontos, hogy legyenek merevítőmagok – például ha egy lift- és lépcsőházcsoport végigmegy vasbetonból az épületen, és lent egy nagyon mélyre lehatoló alapozásba van belefogva, az meg tud ugyan mozdulni, talán megdől vagy itt-ott károsodik, de egyben marad, ha ez egy tudományos módon előzetesen számítógépeken modellezett szerkezet – magyarázta.
A szakember arra is kitért, hogy nagy szerepe van az alapozásnak, a környezeti terület megtámasztásának, a többirányú merevítőmagoknak és magának a helynek. Kérdés ugyanis, hogy milyen hatások érik az épületet, mert azok összeadódhatnak rossz irányban.
– Játszunk az Istennel; olyan erők mozdulnak, olyan őrületes energiák szabadulnak fel, amelyeket nagyon nehéz kordában tartani vagy megvédeni magunkat tőle – mondta az építész, kiemelve, hogy egy ilyen rengésveszélyes területen olyasmivel is számolni kell, amivel egy átlagos tervező nem feltétlenül foglalkozna.
– A földrengés erői épp azokat a föld alatti szerkezeteket „bántják”, amelyek az egész épületet tartják és merevítik. Ilyen területen való építkezésnél vizsgálni kell: fölrengés szempontjából mennyire veszélyeztetett a terület, milyen a talaj rétegződése, vannak-e benne rétegvizek vagy lágy részek, amik miatt mozogni tud, mennyire szilárd a talaj – mint a Bibliában: a kősziklára és a homokra épített ház –, ferde-e a talaj, mert az önmagában el tud csúszni, ha megmozdul a föld – fejtette ki.
A már kész épületet – amelynek tervezésekor nem vették figyelembe a fent említett tényezőket – tökéletessé tenni nem lehet, de javítani lehet rajta.
– Lehet látni egyenesen álló épületeket az összeomlottak mellett, és ezek többnyire új épületek. A török–szír földrengésben azért lehetett ekkora a kár, mert valószínűleg még hagyományos módon építkeztek, nem volt szempont a földrengésvédelem – mutatott rá Vadász Bence.
