– Autóipari Li-ion akkumulátorok gyártása elnevezésű tantárgy oktatása kezdődött meg az Óbudai Egyetemen, hamarosan pedig speciális szakirányra is jelentkezhetnek a mérnökhallgatók. A Samsung SDI Hungary MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: a képzést a Samsung-SDI-vel együttműködve indítja az egyetem, a gyakorlati ismeretek megszerzéséért az oktatásban szerepet vállalnak a vállalat mérnökei is, valamint ösztöndíjprogramot és szakmai gyakorlati lehetőséget is biztosítanak a gödi gyárban.
Tudatták: a diákok a 2023. tavaszi szemesztertől az angol oktatási nyelvű „Manufacturing of automotive Li-ion batteries” elnevezésű tantárgy részeként sajátíthatják el a gyártásban végzendő mérnöki munkához nélkülözhetetlen ismereteket. A tantárgyat jelenleg az egyetem Bánki Donát gépész- és biztonságtechnikai mérnöki képzésben részt vevők, az őszi félévtől pedig már a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar hallgatói is felvehetik.
Miért fontos az akkumulátorgyár?
– Az akkumulátorgyárakkal rendelkező országok a jövőben stratégiai előnybe kerülnek – állapította meg Lánczi Tamás januárban a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában. A politológus a debreceni akkumulátorgyárral kapcsolatos tiltakozások kapcsán kifejtette: ez egy jó beruházás, nemzetgazdasági értelemben fontos, mert munkahelyeket teremt most, a jövőben az akkumulátorgyárak a gazdaság hajtómotorjai lesznek. Lánczi Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy 2035-től a belső égésű motorok gyártása befejeződik Európában, akkortól csak e-autót fognak újonnan üzembe helyezni, vagyis óriási igény lesz akkumulátorokra.
Aki akkumulátorgyárral rendelkezik, az tud nagy mennyiségben gyártani, így azé lesz a jövő
− mondta, hozzátéve: ezt mindenki érti külföldön és itthon is, ám „külföldön sokak szemét csípi”, hogy Magyarország nem az első ilyen beruházást hozza el. A politológus azt mondta, elindult egy harc azért, hogy ezeket a gyárakat ne hazánkban építsék fel, Németországban keményen lobbiznak azért, hogy a magyar beruházások inkább náluk épüljenek fel.
Európa-szerte küzdenek az ilyen beruházásokért, nálunk tiltakoznak ellene
Európában általában örömmel fogadják a magyarországi akkumulátorgyár-építésekhez hasonló beruházásokat. Tavaly év végén Németországban, Türingia tartományban is létrejött egy CATL-üzem, amely technológiailag azonos a Debrecenbe tervezettel, méretét tekintve azonban kisebb. A fejlesztésről Németországban sem környezetvédelmi, sem politikai aggályok nem merültek fel,
éppen ezért meglepő volt a kínai gyártó számára a Magyarországon tapasztalt ellenállás.
Az LMP még országos népszavazást is kezdeményezett a projektről, azonban az úgynevezett zöldpárt által indított helyi népszavazáson még az aláírásgyűjtő íveket sem vették fel. Mindez jól szemlélteti a helyzetet, amely szerint nem látszik tényleges erő az országos voksolás megszervezése mögött. Már a szakértői álláspontok is megerősítették, hogy az
akkumulátorgyárak hosszú távon segítik a környezet védelmét, ennek ellenére mégis a zöldpártok a leghangosabb ellenzői a projektnek.
A beruházáshoz kötött botrányos viselkedésre más országokban még nem volt példa. Ráadásul ez nem a CATL debreceni építkezését nehezíti meg, hanem annak a lehetőségét, hogy a jövőben Magyarországon valósuljon meg egy olyan szintű beruházás, amelyért egyébként is hatalmas verseny folyik az országok között.
Spanyolországban és Németországban is akkumulátorgyár épül
Európa legnagyobb autógyártója, a Volkswagen (VW) jelenleg akkumulátorgyárak hálózatát építi ki, hogy elegendő akkumulátort biztosítson e-autóihoz. A szükséges nyersanyagok is egyre szűkösebbek és drágábbak, ezért azt tervezi, hogy közvetlenül a bányászatba is befektet – írja a német N-Tv.de.
A nyersanyagok szűk keresztmetszete a bányászati kapacitás. Ezért közvetlenül a bányákba is be kell fektetnünk
– mondta Thomas Schmall technológiai igazgató az új „gigagyár” alapkőletételén a spanyolországi Valenciában. A VW úgynevezett egységcellájának gyártása a tervek szerint 2026-ban kezdődik ott. Nem említette azonban azoknak a bányáknak a nevét vagy helyét, amelyekben a Volkswagen részesedést szerezhetne. A wolfsburgi székhelyű autógyártó jelenleg akkumulátorgyárak hálózatát építi ki, hogy kielégítse az elektromos autók számának növekedésével az akkumulátorok iránti növekvő keresletet.
Egyedül Európában akár hat akkumulátorgyárat is építhetnek.
Három nemzetközi helyszínt már kiválasztottak: Salzgitter, Valencia és a kanadai Ontario tartomány. Az utóbbiban a korábbi nyilatkozatok szerint a VW egész akkumulátor-ellátási láncot akar kiépíteni, és bányavállalatokban való részesedésszerzést tervez. Érdemes megjegyezni, hogy Spanyolországban és Németországban is baloldali, illetve zöld kormány van hatalmon, azonban nem tiltakoznak a beruházások ellen, hanem üdvözlik azokat mint a környezetvédelmi célok elérésének fontos eszközeit.
Ki támogatja az akkumulátorgyár-ellenességet?
A Magyar Nemzet online felületén is megjelent cikk szerint egy bizonyos Alternatív Közösségek Egyesülete nevű szervezet már tavaly elkezdett tüntetéseket szervezni az épülő akkumulátorgyár ellen. Ez a szervezet pedig 2017 óta összesen 2, 2 millió dollárt kapott az Open Society Foundationstől, azaz a globalista milliárdos Soros György szervezetétől. Miután az egyesület fejlesztésellenes tevékenységére fény derült, kiadtak egy közleményt, amiben visszautasították, hogy bármi közük lenne a tüntetések szervezéséhez, majd ugyanebben a közleményben felsorolták, hogy miben is tudják segíteni azokat, akik az akkumulátorgyár ellen demonstrálnak.
Az egyesület alelnöke a Mediaworksnek megerősítette, hogy kaptak Soros György egyik szervezetétől pénzt, mégpedig civil szervezetek kapacitásfejlesztésére.
Molnár Ágnes azt hangsúlyozta: ők semmilyen módon nem vesznek részt az eseményekben, csupán debreceni lakosként figyelik a történéseket. Ugyanakkor viszont azt is megerősítette – ami a közleményükből is kiderül –, hogy bármilyen rendezvényhez helyet biztosítanak, és megvannak ahhoz is az eszközeik, módszereik, hogy úgymond civil szervezeteket fejlesszenek.
Borítókép: a debreceni kutatásfejlesztési laborban egy mérnök akkumulátorcellákat kötegel (Fotó: Oláh Tibor)
