Az amerikai álomból felébredve tért inkább haza Bunford Nóra, az ADHD hazai szakértője

Nincs vele semmi gond, “csak eleven” – mondják, más szülők pedig a Google-diagnózisra hivatkozva állapítják meg gyermekükről, hogy figyelemhiányos hiperaktivitási zavarban szenved, vagyis ADHD-s. Bunford Nóra klinikai szakpszichológus, az MCC-Mindset Pszichológia Iskola vezetője beszélt a betegség tüneteiről, megoldásokról, és a személyes szakmai életútjáról a Batthyány Lajos Alapítvány sikeres nőket bemutató portrébeszélgetésén.

A portrébeszélgetésen Bunford Nórát a kutatási területe mellett életpályájáról is kérdezték. A klinikai szakpszichológus amellett, hogy az MCC-Mindset Pszichológia Iskola új Junior Prima díjas vezetője, a hazai tudományos élet oszlopos tagja: az MTA Prémium posztdoktori kutatói program ösztöndíjasa, 2018-tól a Lendület kutatócsoport vezetője, illetve a „L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért” pályázat egyik nyertese. A mára elismert kutató a versenysport világából úszott át a tudományos pályára. A szakember kisgyermekkorától versenyszerűen úszott, tizenhét éves volt, amikor sportösztöndíjjal kikerült az Amerikai Egyesült Államokba. Az úszás mellett orvosi szakon kezdte meg a tanulmányait. 

Szüleim orvosok, így nem volt idegen a terület, mégis nagyon száraznak éreztem, mert legfőképpen a gyógyítás, a rendellenességek kezelése és megelőzése érdekelt,  így váltottam és végül a pszichológia és a filozófia alapszak mellett döntöttem, a Southern Illinois University-n Carbondale-ben végeztem, majd gyermekklinikai pszichológiából doktoráltam az Ohio Egyetemen

 – árulta el. A klinikai szakpszichológus tizenhárom év után tért haza Amerikából. Mint mondja, eleinte nagyon vonzó volt az "amerikai álom" és az ezzel járó optimizmus, ám ahogy teltek az évek, világos lett számára, hogy az örökös jókedv valójában csak arról szól, hogy mindent a szőnyeg alá söpörnek. Egyre inkább haza vágyott, oda ahol félszavakból is megértik, még ha ez azzal is jár, hogy előről kell kezdenie mindent. 

–  Néhány éve múlva egyre idegenebbnek éreztem magamat, hogy nem amerikai vagyok, hanem magyar. Azok a dolgok, amelyek eleinte nagyon tetszettek, egyre inkább láttam az árnyoldalát. Hogy az optimizmus, amit láttam, az egy borzasztóan felszínes dolog valójában, és mindössze nem konfrontálódnak. Felerősödött bennem a honvágy,  hogy félszavakból megértsenek, vagy, hogy értsenek egyáltalán. Az is megfogalmazódott bennem, hogy hogyan, milyen értékek mentén szeretném a gyermekemet felnevelni és abban biztos  voltam, hogy az ottani világlátással nem tudok azonosulni. 

– Nyaranta, amikor hazajártam, próbáltam felmérni, milyen lehetőségeim lehetnek, ha végül úgy döntök, visszatérek Magyarországra. Sokszor kaptam azt a választ egyes intézmények vezetőitől, hogy minek ide hazajönni, nincs itt semmi, kutatni meg aztán pláne nem lehet. Ez azonban egy tévhit, mert számtalan jó lehetőség van arra, ha az ember a tudománynak szentelné magát. Úgy éreztem, hogy én valóban azzal tudom támogatni a hazámat, ha a kint megszerzett tudást hazahozom, és az itteni tudományt gazdagítom vele – foglalta össze Bunford Nóra.

Borítókép: Bunford Nóra az MCC-Mindset Pszichológia Iskola vezetője a Batthyány Lajos Alapítvány sikeres nőket bemutató portrébeszélgetésén (Fotó: Mirkó István)