Folyamatosan nő a skarlátos betegek száma, a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint hétről hétre egyre több fertőzöttet regisztrálnak: amíg január első hetében mindössze 33 érintett volt, februárban már hetente 140, márciusban pedig hetente közel kétszáz új beteget regisztráltak. Az idei járványadatok azért is aggasztóak, mert tavaly ilyenkor mindössze néhány skarlátos beteget regisztráltak, hetente öt-tíz fő fertőződött meg, 2022 első negyedében mindössze 160 fő volt érintett.
Ezzel szemben idén a rögzített adatok alapján eddig több mint 1500 azoknak a száma, akik érintettek a betegségben.
Néhány évtizede a skarlát gyakran súlyos lefolyású betegségként jelentkezett, sokszor kísérték komoly szövődmények és úgynevezett utóbetegségek. Többnyire a kisgyermekeket érinti, és bár napjainkban szelídebb betegségként jelenik meg, ma is komolyan kell venni: súlyos szövődményei lehetnek, mint a gennyes középfülgyulladás, a vesegyulladás, a reumás ízületi megbetegedés, a szívizomgyulladás, illetve a szepszis.
A tünetek néhány napos lappangási idő után jelentkeznek: fejfájás, hidegrázás, émelygés, hasi fájdalom, hányás, magas láz, fájdalmas nyelés, torokfájdalom. A gyulladt, vörös, duzzadt, majd fehér lepedékes mandulákon gennyes tüszők is megjelenhetnek. A nyelven is fehér lepedék jelenik meg, később az ízlelőbimbók vörösen kiemelkednek, ez az úgynevezett „málnanyelv”. A nyaki nyirokcsomók is duzzadtak, fájdalmasak. A skarlát kórokozói a streptococcus baktériumok, amelyek bőrirritációt, kiütést okozó anyagot termelnek. Az apró, sűrű, élénkvörös pontokból álló kiütések elsősorban a hajlatokban jelentkeznek, de az arc kivételével az egész testre kiterjedhetnek. A bőr érdes tapintású lesz, a kiütések helyén néhány nap múlva hámlás kezdődik.
A fertőzés a légutak váladékával, cseppfertőzéssel és közvetlen érintkezéssel, szájon át is terjed, de a kórokozók a bőr sérülésein keresztül is behatolhatnak a szervezetbe.
Az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy mivel a kór erősen fertőzőképes, ezért a beteget a kezelés során legalább öt napig érdemes elkülöníteni. Gyakran olyanok is továbbadják a fertőzést, akik csak hordozói a kórokozóknak. A lezajlott betegség nem feltétlenül alakít ki védettséget, így életünk során többször is előfordulhat. Az óvodás- és kisiskolás gyermekek a legveszélyeztetettebb korosztály, de felnőttkorban is előfordul. Csecsemőkorban viszont az anyai eredetű ellenanyagok miatt ritkán fordul elő.
