A munkacsoport március 13-i ülésén elfogadták a dokumentumot. Mindkét oldal támogatásával több ajánlást is sikerült megfogalmazni a 2022-es év és az azt megelőző időszak jogszabályi környezetének leírása mellett.
Ezek közül az egyik legfontosabb az edukáció: a korrupció elleni fellépés elképzelhetetlen az erkölcsi alapok, a hivatásrendi értékek folyamatos erősítése, az állampolgári aktivitás, a bizalom megteremtése, valamint az egyéni felelősségvállalás tudatosítása nélkül. A testület ezért szorgalmazza az összeférhetetlenségről, valamint a korrupció megelőzéséről szóló iránymutatások, kampányok, tréningek, konferenciák létrejöttét, amelyek a gazdasági szereplőket és a társadalom egészét célozzák meg, többek között a közbeszerzési eljárásokban részt vevőket is, így például az ügyintézőket és a közszféra munkatársait.
A munkacsoportban olyan konszenzusos felvetések is születtek, mint például a vagyongyarapodási vizsgálat alkalmazási körének bővítése a vesztegetés, befolyással üzérkedés bűncselekmények elkövetésének gyanúja esetére is. Az almunkacsoportokban a civil tagok által előadott minden javaslatot mérlegeltek: voltak, amelyek több munkát, hosszabb vizsgálatot igényelnek az állami szerveken belül, így ezek várhatóan a 2023-as munkatervbe kerülnek be.
A Korrupcióellenes Munkacsoport a jogszabály szerint a jelentést a kormánynak nyújtja be, amely az abban foglalt javaslatokat két hónapon belül, soron kívül megvitatja. Ha valamelyik javaslatot nem hajtja végre, döntésének indokairól tájékoztatja a munkacsoport elnökét.
A Korrupcióellenes Munkacsoport elnöke Biró Ferenc (Integritás Hatóság), civil alelnöke Várady Szilvia (civil alelnök), tagjai Bodoky Tamás (Átlátszó), Essősy Zsombor (Magyar Közgazdasági Társaság), Fázsi László, Fonyódi Krisztián, Gyulai-Schmidt Andrea (Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége), Ligeti Miklós Zoltán (Transparency International Magyarország), Reszkető Petra (Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet), Sándor Tamás és Vincze Orsolya Júlia (K-Monitor Közhasznú Egyesület). Munkájában részt vesznek állami szervezetek képviselői és állandó meghívottak is.
Az Európai Bizottsággal való megegyezéshez szükséges vállalások közül az egyik legfontosabb az Integritás Hatóság létrehozatala volt. A hatóság alapvetően az uniós forrásokból megvalósuló projektek közbeszerzési eljárásait hivatott vizsgálni, és közbeléphet, ha olyan szabálytalanságot észlel, amely az uniós források nem megfelelő felhasználására ad lehetőséget. A munkacsoport minden hozzájuk érkező bejelentést vizsgál, de saját jogkörben is indíthat vizsgálatokat.
Az Integritás Hatóság mellett működik a Korrupcióellenes Munkacsoport is, amely a hatóságtól független elemző, javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő feladatokat ellátó testületi szerv. Tíz civil és tíz, állami szerveket képviselő tagból álló felépítése a két szféra együttműködését garantálja a korrupció visszaszorítása érdekében.