Gulyás Gergely a templom felújításáért tartott hálaadó istentiszteleten kiemelte: a kereszténység a „legszemélyesebb közügy¨.
Végigtekintve Magyarország történelmén, az államalapítástól napjainkig, jól látható, hogy a kereszténység mit tett hozzá a magyarság életéhez.
A miniszter úgy fogalmazott:
Emlékeznünk kell, miként formálta gondolkodását és kultúráját, miként mutatott utat jó és rossz időkben, hogyan adott erőt kiállni a nehézségeket és reményt, hogy a legnehezebb időkben is higgyünk egy jobb kor eljövetelében.
Az angyalföldi gyülekezetről szólva felidézte: a múlt század elején néhány lelkes fiatal lelkész kezdte a missziót a legszegényebb munkásnegyedben. A küldetés új erőre kapott, amikor „Trianon száműzöttjei”, az Erdélyből Angyalföldre telepített „vagonlakó menekültek” is csatlakoztak a gyülekezethez.
Az itt élők nemcsak felépítették, de a XX. század legnehezebb évtizedeiben - amikor kellett, hatalmas erőfeszítések árán - is megőrizték a templomot és a gyülekezetet – mondta a miniszter.
Hangsúlyozta: a templomépítés mindig közösségépítés is. Az angyalföldi gyülekezeti tagok, akik vasárnaponként együtt hallgatják Isten igéjét, azok, akik online követik az igehirdetéseket, valamint az a 400 iskolás, aki református hittant tanul az angyalföldi iskolákban, egy közösséget alkot. Olyan közösséget, amelynek tagjai részt vesznek egymás életében, közös a hitük, „osztoznak végső reménységünkben”, számíthatnak egymásra és élnek a gyülekezet által biztosított sokféle találkozás lehetőségével – sorolta Gulyás Gergely.