Gulyás Gergely: A kormány az egységes magyar nemzet elvéből indul ki

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület által szervezett konferencián értékelte a külhoni magyar közösségek helyzetét, illetve vázolta fel a kormány célkitűzéseit.

Fotó: BTPPICTURES

– Magyarországnak olyan kormánya van, amely az egységes magyar nemzet elvéből indul ki, és ma belpolitikai konszenzus van abban, hogy a magyar állam felelősséget visel minden magyarért – mondta pénteken Gulyás Gergely a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület által szervezett konferencián a Bálna kulturális, vendéglátó és kereskedelmi központban, Budapesten.

Gulyás Gergely szerint belpolitikai konszenzus az ellenzék részéről lehet, hogy nem szívből, hanem színből van csupán Forrás: Facebook

A Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett, az egységes magyar nemzet elve nem új keletű jelenség a kormány részéről, hiszen annak idején az általuk megszavazott státustörvény már tartalmazta az egységes magyar nemzet elvét, a baloldali kormány hatalomra kerülése után azonban törölte a bekezdést a törvényből. A második Orbán-kormány alatt azért, hogy mindez ne ismétlődhessen meg, az alaptörvényben is rögzítették.

Mit sikerült elérni az elmúlt évtizedben?

– Ma az egységes magyar nemzet már nem számít aktuálpolitikai vitának. Ezen a területen nem hasznos, nem kifizetődő megtámadni a kormányt. A belpolitikai konszenzus az ellenzék részéről lehet, hogy nem szívből, hanem színből van csupán, ám ez lényegtelen. Ma senki nem vitatja ezen célkitűzés helyességét – mondta a miniszter, aki 

a legfontosabb nemzetpolitikai eredménynek azt tartja, hogy a kormányváltást követően sikerült közjogi kapcsolatot létrehozni a magyar állam és a külhoni magyarok között. 

Leszögezte, a kormány sokat tett azért, hogy magyarnak lenni kifizetődő választás legyen, ezért gazdaságfejlesztő programokat támogattak a határon túl is.

 – Ha megnézzük azonban, hogy 13 évvel a kormányváltás után hova érkeztünk, akkor leszögezhetjük, hogy az egyes nemzetrészek jobban eltérnek egymástól, mint bő egy évtizeddel ezelőtt – mondta.

Mi a helyzet Kárpátalján?

– Ma Kárpátalja van a legnehezebb helyzetben. A létért való küzdelem a kifejezés legszorosabb értelmében igaz. Az eddig sem túl fényes életkörülmények fokozottan nehezedtek az elmúlt bő egy évben, éppen ezért a legnagyobb segítségre ma azoknak van szüksége, akik a körülmények ellenére is Kárpátalján maradtak – mondta. 

A tárcavezető szerint mindenféle európai értékkel, civilizációs eredménnyel szemben áll mindaz, amit Ukrajna a nyelvhasználati jogok terén tett Forrás: Facebook

A miniszter kijelentette, mindenféle európai értékkel, civilizációs eredménnyel szemben áll mindaz, amit Ukrajna a nyelvhasználati jogok terén tett, különösen az oktatási törvény módosításával. Gulyás Gergely szerint ez elfogadhatatlan. 

A tárcavezető szerint azonban amikor egy országot megtámadnak, nem helyes a leghangosabban hangoztatni sérelmeinket az adott országgal szemben. 

– Valamiféle szolidaritást kell nyújtani. Mi ezt meg is tettük. A sérelmeink ellenére humanitárius segítségnyújtást szerveztünk. Az európai unió keretei között is nyújtunk támogatásokat. A 2015-ös migrációs vitában hangoztatott álláspontunkban is következetesek maradtunk, így a szomszédos ország menekültjeit befogadtuk. 

– Biztosítottuk az egészségügyi, szociális ellátásukat, valamint munkalehetőséget kínáltunk

– mondta. A tárcavezető tájékoztatása szerint a kormány célkitűzése, hogy a Kárpátalján maradt magyar közösségek a lehető legnagyobb létszámban és a lehető legnagyobb épségben éljék át a vészterhes időszakot. A miniszter szerint a helyzet nem fog addig javulni, amíg a háború tart, amely vélekedése szerint sokáig fog tartani. 

Gulyás: Délvidéken a legjobb a helyzet

– A legjobb helyzet Délvidéken van, ahol az elmúlt időszakban a szerb–magyar kapcsolatok alapvetően megváltoztak. Egy kölcsönös történelmi sérelmekkel teli ellenséges viszonyból baráti viszony lett, amely nem azt jelenti, hogy minden sérelmet sikerült orvosolni. Vannak sérelmek, amelyek jóvátehetetlenek, és azt sem állítom, hogy az erkölcsi jóvátétel minden esetben megtörtént volna. 

Az biztos, hogy a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a délvidéki magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor 

– tájékoztatott Gulyás Gergely. A miniszter közeli időpontban szeretné látni Szerbia európai uniós csatlakozását, azonban attól tart, hogy mindez egy nagyon távoli időpontban fog csak megvalósulni.

Erdélyben sem könnyű magyarnak lenni

A miniszter elmondta, az uniós csatlakozás melletti egyik legfőbb érv az volt, hogy az országok közötti határok formálissá váljanak. A Románia schengeni csatlakozása elleni vétózások azonban továbbra is hátráltatják, hogy magyar és magyar között eltűnjenek a határok. 

A magyarok helyzete azonban nem csak ez miatt nehéz Erdélyben és Partiumban.

– Látjuk, hogy a magyar szimbólumokkal szembeni ellenállás nem szűnt meg. Romániában látszik talán leginkább, hogy még mindig nem tudtuk elérni, hogy a határon túli nemzetrészek egyikére-másikára ne úgy tekintsen az államhatalom, amely potenciális veszélyt is jelenthet. Ennek a másik oldala, hogy van egy erős politikai képviselet, amely kormányban van. A szervezettségének és az anyaország támogatásának köszönhetően sok mindet el tud érni – mondta.

Újra lehet magyar párt a szlovák parlamentben?

– Felvidéken is ez lenne a cél. Egykor az MKP 11 százalékot meghaladó eredményt ért el, rossz példa lett, ugyanis a széttagoltság, az etnikai alapú magyar pártok szétroncsolása mindannak a feladása, amely a rendszerváltoztatás utáni határon túli magyar politika alapelveit jellemezte. 

Úgy tűnik, ezt most sikerülhet magunk mögött hagyni. 

– A szövetség, amely a választások előtt összeállt, azzal a reménnyel kecsegtet, hogy a szlovák törvényhozásban újra lehet magyar párt – zárta gondolatait Gulyás Gergely.

Borítókép: Gulyás Gergely (Forrás: Zsigmond Barna Pál Facebook-oldala)