Végképp perifériára kerülhetnek a kárpátaljai magyarok

Január 16-án az ukrán államnyelvi törvény újabb szakasza lép hatályba, amely ezúttal kizárólag az orosz kisebbség ellen irányul. A kárpátaljai magyarság jövőjét azonban két kijevi törvénytervezet is befolyásolhatja. – Vagy az összes kisebbséget diszkriminálják, vagy „csak” az oroszokat. Egyik megoldás sem teremt békét – nyilatkozta lapunknak Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

20210907 Kárpátalja Ukrajna Ungvár Munkács Beregszász Kisszelmenc illusztráció Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

A kisebbségek nyelvi jogait fokozatosan felszámoló ukrán államnyelvi törvény vasárnaptól hatályos 25. cikkelye előírja, hogy ha egy sajtótermék az államnyelvtől eltérő nyelven jelenik meg, kötelező lesz az eredeti példányszámmal megegyező mennyiségben ukránul is megjelentetni. 

– Úthengerszerűen lépnek életbe a törvény egyes passzusai

– jelentette ki Fedinec Csilla. A 2019-ben elfogadott ukrán államnyelvi törvény rendelkezései ugyanis 2030-ig szakaszosan vezetnek be változásokat a hétköznapi élet valamennyi területén, a magánbeszélgetésekre és az egyházi szertartásokra korlátozva a kisebbségi nyelvhasználatot. 2020 óta a repülőterek, a vasútállomások és az autóbuszmegállók neve csak ukránul van kiírva, és az ügyintézés is csak államnyelven történhet a szomszédos országban, 2021 januárjától pedig az ukrán nyelvű kiszolgálás is kötelező. Az államnyelvi törvény be nem tartását ráadásul 2022 nyarától pénzbírsággal szankcionálhatják.

Fedinec Csilla ugyanakkor elmondta, a 25. cikkely nem vonatkozik az őslakosnak elismert népek (krími tatárok és néhány kisebb nép) és az Európai Unió hivatalos nyelvein kiadott sajtótermékekre, azaz a magyar nyelvűekre sem. Hozzátette: az ezeken kívül beszélt nyelv Ukrajnában gyakorlatilag csak az orosz. 

Bár jogszabályalkotásával Kijev elsősorban az Ukrajnában élő oroszokot veszi célba, politikájának a többi nemzeti kisebbség is az elszenvedője, beleértve a ma már mintegy százezerre becsült kárpátaljai magyarságot is

– ahogyan erről korábban lapunk is beszámolt.

– A 2019-ben politikai finomkodás nélkül elfogadott újabb nyelvtörvény elvágólagosan egyetlen nyelvet, az államnyelvet tette meg az állam szuverenitása, a nemzet egysége letéteményesének – magyarázta Fedinec Csilla. 

A nyelvtörvényen kívül Kijev 2017-ben új oktatási törvényt is bevezetett, amely kimondja, hogy az iskolákban államnyelven kell tanítani – megfosztva ezzel a nemzeti kisebbségeket attól az alapvető joguktól, hogy anyanyelvükön részesüljenek oktatásban. A jogszabály 7. cikkelye 2023-ban lép életbe, e szerint a diákoknak ötödik osztálytól kezdve a tantárgyak negyven százalékát ukránul kell tanulniuk, majd a tizedik osztálytól ez az arány már nyolcvan százalékra nő. 

Buszmegálló a kárpátaljai Munkácson. Nehezen boldogulhat az, aki nem tud ukránul. Fotó: Mirkó István

Arra a kérdésünkre, milyen változások következnek be 2022-ben a kárpátaljai magyarság jogait illetően, a szakértő azt válaszolta: az állampolgársági törvény és a nemzeti kisebbségekről szóló törvény van napirenden Kijevben. Hozzáfűzte: mivel jelenleg Ukrajna csak egyetlen állampolgárságot ismer el, az előbbi törvénnyel kapcsolatban a legfőbb várakozás a kettős vagy többes állampolgárság legalizálása. 

– Ez a magyar útlevéllel is rendelkező kárpátaljai magyarok életét kétségtelenül megkönnyíti, elmúlik a fejük felől az állandó fenyegetés, hogy ennek a tulajdonképpen illegitim állapotnak valaha is negatív következményei legyenek – fejtette ki. 

– Ami a félelmeket táplálhatja az az, hogy az eddigi tervezetek tartalmazták azt a kitételt, hogy a kettős vagy többes állampolgárok nem tölthetnek be állami hivatalt, és nem lehetnek például önkormányzati képviselők, polgármesterek sem. 

Egy ilyen szabályozás a kárpátaljai magyarokat végképp a perifériára lökné

– tette hozzá. 

A nemzeti kisebbségekről szóló törvénnyel pedig Kijev azoknak a kisebbségeknek az alapvető jogait szabályozná, amelyeket az őshonos népekről szóló törvény nem nevez meg. Mivel a tavaly elfogadott jogszabállyal kizárólag az Ukrajna területén kívül saját államalakulattal nem rendelkező népeket ismerik el őshonosnak, az ukrán kormány egyértelművé tette, az országban élő magyarságot és számos más kisebbséget nem tekint őshonosnak a saját szülőföldjén. 

– Vagy az összes kisebbséget diszkriminálják, vagy „csak” az oroszokat. Egyik megoldás sem teremt békét – jelentette ki a nemzeti kisebbségekről szóló törvény várható tartalmáról Fedinec Csilla.

Óvatos optimizmus. – A magyar–ukrán kapcsolatok helyzetét a fennálló feszültségek ellenére a külügyminiszterek rendszeres egyeztetései és a különböző vegyes bizottságok párbeszéde jellemzi. Magyarország továbbra is elkötelezett a jószomszédi kapcsolatok fenntartása és a kisebbségi jogok kölcsönös tisztelete iránt. Reméljük, hogy ebben az évben sikerülhet visszatérnünk kapcsolataink eredeti, pozitív légköréhez. Kapcsolataink alakulását nagyban befolyásolni fogja a függőben lévő, magyar kisebbségek helyzetét alapjaiban meghatározó törvénytervezetek alakulása. A nemzeti közösségekről szóló törvénytervezet mellett a legfontosabb kérdés a kettős állampolgársággal kapcsolatos jogszabályalkotás jövője. Elfogadhatatlan, hogy a tervezett szabályozás együtt járjon a többes állampolgárok radikális jogfosztásával. Továbbra is elvárjuk Ukrajnától, hogy tegyen konkrét lépéseket a nemzeti kisebbségek megszerzett jogainak visszaállítása érdekében. A decemberi magas szintű egyeztetések – Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetése, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rigai megbeszélése ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával, valamint december végi telefonbeszélgetésük – óvatos optimizmusra adhatnak okot – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a Külgazdasági és Külügyminisztérium.

Borítókép: Egymás mellett az ukrán és a magyar zászló a kárpátaljai Szürte településen (Fotó: Mirkó István)