Délig túlnyomóan borult lesz az ég, majd nyugat felől lassan csökkenni kezd a felhőzet, és a Nyugat-Dunántúlon pár órára kisüthet a nap.
Az északnyugati, északi szelet erős, főként a Dunántúlon és északkeleten viharos lökések kísérhetik. Ma kiemelten a Dunántúlon, majd északkeleten is elérhetik a legerősebb széllökések a 60-75 km/órát, de helyenként 80 km/óra körüli széllökés sem kizárt. Estére fokozatosan mérséklődik a légmozgás – írja előrejelzésében a Met.hu.
A Dunától keletre sokfelé várható eső, a magasabban fekvő csúcsokon már délelőtt, Borsod alacsonyabb részein és a Tiszántúlon késő délutántól válthat
havas esőbe, havazásba a csapadék, de megmaradó hó síkvidéken nem lesz.
Reggeltől az Északi-középhegység hegyvidéki területein, majd késő délutántól az ország keleti harmadában helyenként síkvidéken is az esőt havas eső, havazás váltja fel. Síkvidéken megmaradó hótakaró nem valószínű, azonban az Északi-középhegységben 400-500 méter felett megmaradhat a hó, a magasabb csúcsokon (Mátra, Bükk, Zempléni-hegység) akár 10-15 centiméteres olvadozó hóréteg is összejöhet.
A délutáni órákban 3 és 8 fok között alakul a hőmérséklet, de északnyugaton ennél egy-két fokkal magasabb értéket is mérhetünk. Késő este 1, 5 fok várható.
Kedden közel hetvenéves melegrekord dőlt meg
Pontosan hatvanhat éve nem mértek olyan magas hőmérsékletet március 14-én, mint kedden. A Baranya vármegyében található Sellyén 24,1 fok volt napközben. Az új melegrekord 1,8 Celsius-fokkal magasabb érték, mint amit 1957-ben jegyeztek fel Szentgotthárdon (22,3 Celsius-fok) – adta hírül az Országos Meteorológiai Szolgálat a Facebook-oldalán.
Sellye mellett az ország számos pontján bőven 20 Celsius-fok fölötti hőmérsékletet mértek kedden.
Babócsán (Somogy vármegye) és Kaposvár–Fészarlakon (szintén Somogy vármegye) 22,4 Celsius-fok, Hercegszántó–Karapancsán (Bács-Kiskun vármegye) 22,2 Celsius-fok, míg Homorúdon (Baranya vármegye) és Simontornyán (Tolna vármegye) 21,9 Celsius-fok volt.
Melegfrontból a hidegbe: megviselheti a szervezetünket a drasztikus hőmérséklet-változás
Erős hidegfronti hatás terheli szervezetünket, mely különösen megviselheti az időseket és a krónikus betegeket a Köpönyeg orvosmeteorológiai jelentése szerint.
Az arra érzékenyeknél fejfájás, alvászavar, fáradékonyság jelentkezhet, továbbá fizikai és szellemi teljesítő képességünk is romolhat.
Sokaknál figyelmetlenség, koncentrációs zavar jelentkezhet, ami növeli a balesetek előfordulásának kockázatát.
A szív- és érrendszeri betegeknek különösen megterhelő ez az időjárási helyzet, így náluk jellemzően vérnyomás-ingadozás, szédülékenység alakulhat ki.
Esőben vagy napsütésben szavalta el Petőfi a Nemzeti dalt?
1848 márciusának idusa a hónap legcsapadékosabb napja volt: Budán egész nap borult volt az idő, és kitartóan, többnyire gyenge, időszakosan mérsékelt intenzitással eshetett az eső – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából közölt visszatekintésében.
A meteorológiai szolgálat a honlapján azt írta, a levéltári dokumentumok röviden utalnak az 1848. március 15-i budapesti időjárásra,
gróf Széchenyi István tréfásan „esernyőforradalomnak” is nevezte az eseményt, és a jeles nap időjárási eseményeit pontosan lehet rekonstruálni.
Kifejtették, hogy Magyarországon a rendszeres műszeres megfigyelés kezdete 1780 volt, akkor az úgynevezett Societas Meteorologica Palatina szervezésében Budán a várban, a mai palota kupolája helyén lévő csillagdában elhelyezett műszerekkel végeztek méréseket 11 éven keresztül. Utána a folyamatos mérések megszakadtak, de 1841-ben a Gellérthegyen, a Csillagvizsgáló Intézetben újraindultak.
Az 1848. március 15-én regisztrált értékeket Réthly Antal, az akkori meteorológiai intézet és a Magyar Meteorológiai Társaság egykori elnöke, neves éghajlatkutató dolgozta fel részletesen a budapesti forradalom századik évfordulója alkalmából, az Időjárás című folyóirat hasábjain, és ebben az adatokat már a ma is használt mértékegységekben adta meg.
A feljegyzett adatok szerint Budán egész nap borult idő volt, de az pontosan nem tudható, hogy a nap melyik szakában és milyen intenzitással esett az eső, mivel azt csak a nap végén rögzítették.
A nap folyamán észlelt 6,2 milliméternyi eső arra enged következtetni, hogy kitartóan, többnyire gyenge, időszakosan mérsékelt intenzitással eshetett az eső. Késő délelőtt egy időre elállhatott, ugyanis ekkor néhány fokkal magasabb lett a hőmérséklet és csökkent a levegő nedvességtartalma. A Gellérthegyen rögzített mérések szerint 1848 márciusának idusa a hónap legcsapadékosabb napja volt.
Az Időjárás című folyóirat 1948-as január–márciusi kiadásából származó táblázat szerint – amely az 1848. március 15-én rögzített meteorológiai adatokat tartalmazza – a hőmérséklet reggel 5 órakor 5,5 Celsius-fok volt, 11 órára 9 fokra emelkedett, majd este 9 órára 6,4 fokra süllyedt.
Hozzátették, hogy a fennmaradt hőmérsékleti értékek alapján az akkori klimatológiai átlagnál kissé enyhébb volt az idő, és a forradalom napján többnyire gyenge délies szél volt jellemző.
Borítókép: Behavazott papírzászlók Gyálon 2018. március 18-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
