Havazással és viharos széllel köszön vissza a tél a nemzeti ünnepünkön

Hidegfront hoz viharos szelet, lehűlést és esőt, többfelé havazásba válthat át a csapadék. Kedden hetvenéves melegrekord dőlt meg. A drasztikus hőmérséklet-változás jelentősen megviselheti a szervezetünket.

Gyál, 2018. március 18. Behavazott papírzászlók Gyálon 2018. március 18-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Az arra érzékenyeknél fejfájás, alvászavar, fáradékonyság jelentkezhet, továbbá fizikai és szellemi teljesítő képességünk is romolhat. 

Sokaknál figyelmetlenség, koncentrációs zavar jelentkezhet, ami növeli a balesetek előfordulásának kockázatát. 

A szív- és érrendszeri betegeknek különösen megterhelő ez az időjárási helyzet, így náluk jellemzően vérnyomás-ingadozás, szédülékenység alakulhat ki. 

Esőben vagy napsütésben szavalta el Petőfi a Nemzeti dalt?

1848 márciusának idusa a hónap legcsapadékosabb napja volt: Budán egész nap borult volt az idő, és kitartóan, többnyire gyenge, időszakosan mérsékelt intenzitással eshetett az eső – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából közölt visszatekintésében.
A meteorológiai szolgálat a honlapján azt írta, a levéltári dokumentumok röviden utalnak az 1848. március 15-i budapesti időjárásra,

 gróf Széchenyi István tréfásan „esernyőforradalomnak” is nevezte az eseményt, és a jeles nap időjárási eseményeit pontosan lehet rekonstruálni.

Kifejtették, hogy Magyarországon a rendszeres műszeres megfigyelés kezdete 1780 volt, akkor az úgynevezett Societas Meteorologica Palatina szervezésében Budán a várban, a mai palota kupolája helyén lévő csillagdában elhelyezett műszerekkel végeztek méréseket 11 éven keresztül. Utána a folyamatos mérések megszakadtak, de 1841-ben a Gellérthegyen, a Csillagvizsgáló Intézetben újraindultak.

Az 1848. március 15-én regisztrált értékeket Réthly Antal, az akkori meteorológiai intézet és a Magyar Meteorológiai Társaság egykori elnöke, neves éghajlatkutató dolgozta fel részletesen a budapesti forradalom századik évfordulója alkalmából, az Időjárás című folyóirat hasábjain, és ebben az adatokat már a ma is használt mértékegységekben adta meg.

A feljegyzett adatok szerint Budán egész nap borult idő volt, de az pontosan nem tudható, hogy a nap melyik szakában és milyen intenzitással esett az eső, mivel azt csak a nap végén rögzítették. 

A nap folyamán észlelt 6,2 milliméternyi eső arra enged következtetni, hogy kitartóan, többnyire gyenge, időszakosan mérsékelt intenzitással eshetett az eső. Késő délelőtt egy időre elállhatott, ugyanis ekkor néhány fokkal magasabb lett a hőmérséklet és csökkent a levegő nedvességtartalma. A Gellérthegyen rögzített mérések szerint 1848 márciusának idusa a hónap legcsapadékosabb napja volt.

Az Időjárás című folyóirat 1948-as január–márciusi kiadásából származó táblázat szerint – amely az 1848. március 15-én rögzített meteorológiai adatokat tartalmazza – a hőmérséklet reggel 5 órakor 5,5 Celsius-fok volt, 11 órára 9 fokra emelkedett, majd este 9 órára 6,4 fokra süllyedt.

Hozzátették, hogy a fennmaradt hőmérsékleti értékek alapján az akkori klimatológiai átlagnál kissé enyhébb volt az idő, és a forradalom napján többnyire gyenge délies szél volt jellemző.

Borítókép: Behavazott papírzászlók Gyálon 2018. március 18-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)