Borosné Szűts Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója a Világgazdaságnak adott interjúban közölte, hogy Budapest kedvelt turisztikai célpont a külföldieknek, a városba érkezők 70-80 százaléka meglátogatja a 13 fürdő valamelyikét a fővárosban.
Budapest fürdőfőváros, ez jelenik meg abban, amikor azt mondjuk, hogy az itteni fürdők köszönik, jól vannak.
Hozzáteszi, hogy a magyar vendégek száma is jelentősen megnőtt az utóbbi időszakban.
2019-hez képest is nagyobb forgalmat bonyolítanak le olyan fürdőkben is, ahol a látogatók alapvetően magyarok.
– jelentette ki, hozzátéve hogy míg korábban inkább vidékre jártak wellnessezni Budapestről vagy az agglomerációból, addig ma már kipróbálják a budapesti lehetőségeket is. A vezérigazgató arról tájékoztatott, hogy 2020 előtt a vidékiek még elsősorban a nyári strandszezonban jelentek meg a budapesti fürdőkben.
Terveik szerint több új programot, rendezvényt is szerveznek a budapesti fürdők hogy egyfajta új rendezvényhelyszínként is tudjanak pozicionálni, ezekből pedig a tavalyi évben árbevételt is el tudtak könyvelni.
A tavalyi nettó 16,2 milliárd forint árbevétel után az idei üzleti tervben 19,7 milliárd szerepel.
Borosné Szűts Ildikó közölte, hogy egy jelentős, 10–50 százalékos költségmegtakarításokat értek el az energiastratégiai intézkedéseknek köszönhetően. Ezt pedig a következőképpen érték el:
Még a nyáron nekikezdtünk az energia-válságterv összeállításának, hogy legyen egy adatalapú rendszerünk, amelynek alapján rugalmasan meg tudjuk azt nézni, hogy egy-egy takarékossági lépés mekkora pénzügyi megtakarítással jár. Ennek alapján a gáz, a villamos áram és a távhő árát modellezve elkezdtük létesítményenként összerakni a megtakarítási intézkedéseket. Néhány példát mondok. A Lukács fürdőben, ahol eddig gázzal fűtöttünk, most a hőcserélő rendszeren keresztül hasznosítottuk az elfolyó medencevizet. Emellett csak néhány napig volt szükség gázfűtésre, így több mint 50 százalékos energiamegtakarítást értünk el. Mindezt beruházási ráfordítás nélkül értük el, mert eddig is volt ott hőcserélő rendszer, de nem használta senki, mert annyira olcsó volt az energia. Pesterzsébeten hőszivattyús fűtésre álltak át és letakarták a külső medencét, ami így két-három fokkal melegebb maradt, miközben minden egyes fok energiában négy százalék megtakarítást jelent. A fenntarthatóbb működés irányába óriási lépéseket tettünk.
Hozzátette, hogyha egy hidegebb telet tapasztaltak volna, akkor is meg tudták volna valósítani a harminc százalékos megtakarítás a korábbi évekhez mérten.
