Újra börtönbe küldené a csütörtök este köztársasági kegyelemmel szabadon engedett Budaházy Györgyöt és társait a Demokratikus Koalíció. Barkóczi Balázs, a DK szóvivője közölte,
az Orbán-kormány leváltása után Budaházy György és társai vissza fognak kerülni a börtönbe.
Barkóczi úgy fogalmazott: „hűséges fideszes pártkatonaként, Orbán Viktor parancsára” adott elnöki kegyelmet Novák Katalin köztársasági elnök a terrorizmusért jogerősen elítélt Budaházy Györgynek és „bandájának”.
Ezzel Orbán Viktor olyan közveszélyes, szélsőjobboldali terroristákat szabadított rá újra Magyarországra, akik rálőttek és Molotov-koktélokat dobtak baloldali politikusok házaira, szórakozóhelyekre, továbbá embereket vertek össze a nyílt utcán
– mondta a képviselő. Szerinte Budaházy György és a „többi elítélt terrorista szabadon engedésével Orbán Viktor újra politikai erőszakot zúdít Magyarországra utcáira”.
Arról a DK szóvivője nem ejtett szót, jogilag mennyire aggályos egy jogállamban az, hogy egy elítélt, majd a büntetését felfüggesztve kegyelemben részesített személyt a szóban forgó büntetőügy miatt nem lehet újra börtönbe zárni.
Lapunk megkereste ifjabb Lomnici Zoltánt, aki a DK szándékára, miszerint Budaházyt és társait a köztársasági elnöki döntés ellenére visszaküldenék a börtönbe, úgy reagált,
nem az első eset a Gyurcsány vezette baloldal térfeléről, hogy politikusok, gyakorló jogászok és újságírók is törvénysértő eszközökkel - a visszamenőleges jogalkotás tilalma elvének sérelmével - kívánnák a saját maguk igényeire formálni a magyar demokráciát és a jogállami berendezkedést, súlyosan aláásva a jogbiztonság alkotmányosság elvét.
Az alkotmányjogász úgy fogalmazott, ezekben a különféle jogi „trükközésekről”, jogállam-sértő megoldásokról értekező ötletbörzében az a közös metszéspont, hogy egy valódi jogállamban mindegyik - kivétel nélkül – megvalósíthatatlan. – Alaptörvényt és sarkalatos törvényt ugyanis csak és kizárólag kétharmados parlamenti többség birtokában lehet módosítani – szögezte le ifjabb Lomnici Zoltán.
Mint mondta, a kegyelmi eljárást szabályozó büntetőeljárási törvény vonatkozó rendelkezései szerint, ha a kegyelmi eljárást hivatalból az a bíróság vagy ügyészség indítja meg, amely előtt az ügy folyamatban van – amelyet nem kegyelmi kérelemnek, hanem kegyelmi kezdeményezésnek hívnak –, úgy elsősorban szükséges a terhelt hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése az eljárás lefolytatásához. – A terhelt hozzájáruló nyilatkozata, valamint az eshetőlegesen beszerezhető környezettanulmányok birtokában a kegyelmi kezdeményezés az igazságügyi miniszterhez kerül felterjesztésre, aki annak megvizsgálását követően köteles a köztársasági elnöknek megküldeni.
A köztársasági elnök – az Alaptörvényben foglalt jogköre alapján - dönt az ügyben
– magyarázta az alkotmányjogász. Hozzátette, a köztársasági elnök határozata a kegyelmi elhatározás napjával hatályos, de az igazságügyért felelős miniszter ellenjegyzése szükséges a határozat érvényességéhez. – A kegyelmi döntésről szóló határozatot – az ellenjegyzési jog gyakorlása érdekében - az igazságügyért felelős miniszter részére megküldik, aki az ellenjegyzett határozatot elküldi az ügyben elsőfokon eljárt bíróságnak, valamint a terheltnek.
A köztársasági elnök határozatával szemben jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak nincs helye, vagyis azt megváltoztatni már nem lehet
– szögezte le Lomnici Zoltán.
Ismert, arról, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott Budaházy Györgynek, a Sándor-palota adott hírt csütörtök délután. Mint fogalmaztak, a pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen, ezért a köztársasági elnök arról döntött, hogy ebből az alkalomból széles körben ad kegyelmet. A közleményben az áll, hogy
a köztársasági elnök mások mellett kegyelmet adott a Hunnia-perként ismertté vált ügyben jogerősen elítélteknek is, akik esetében a szabadságvesztés felfüggesztéséről döntött.
Budaházy György és 5 társát csütörtök este engedték szabadon.
Borítókép: Budaházy György (Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet)
