Élményközpontú oktatással fejlesztik tovább az iskolás gyermekek tudását

Évente sok ezer gyermek örömére elkészült Baranya vármegyében az egyik legújabb beruházás, a Mecsek Discovery Center, ahol a 27. éve működő Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola lelhetett új otthonra, de helyett kapott az épületben a MecseXplorer kiállítás is. Ezzel több cél is teljesülhet, a gyermekeket modern, látványos környezetben és hatékonyan tudják oktatni, nevelni, és az új turisztikai attrakciónak köszönhetően tovább növekedhet a térség látogatottsága is.

20230327 pecs pecs-arpadteto mecsek discovery center mecsextrem Fotó: Havran Zoltán

A gyermekekre nagy hatással van a látványos kiállítás. Fotó: Havran Zoltán

Amint a kinti csoport megérkezik az épületbe, az emeleten levő oktató terem felé veszi az irányt, így a gyermek­zsivaj egyre halkabb lesz, majd rövidesen meg is szűnik. A csend azonban nem tart sokáig, mert a másik osztály éppen befejezi a tantermi programot, és a gyermekek pihenőt kapnak. A nekik a foglalkozást tartó Scheitler Ad­rienn, a Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola vezetője váratlant húz. Egy földigilisztát lapra tesz, és az egyik gyermek kezébe adja. Arra kéri a diákot, nézze meg az állatot, hallgassa meg, miként mozog a papíron, és esetleg vegye is a kezébe. A kérés nagyon meglepi a gyermekeket, akik erősen idegenkednek attól, hogy megfogják a gilisztát, nemtetszésüknek többen hangot is adnak. Többen mégis veszik a bátorságot, és hozzányúlnak a nyálkás állathoz, az egyik lány azonban elejti a gyűrűsférget, amely körülbelül hetven-nyolcvan centiméterről lezuhan a járólapra.

Kiteszem a gilisztát a földre, mert ez a zuhanás egészen biztosan sokkhatásként érte. Képzeld el, az állat most akkorát esett, mintha egy embert egy többemeletes ház tetejéről löktek volna le

– mondja az oktató az esettől megszeppent kislánynak. Scheit­ler Adrienn ezután több kísérletet tesz arra, hogy leküzdje a gyermekekben a gilisztával szemben kialakult ellenérzést. Megkérdezi őket: ki szokott horgászni? Egy kislány jelentkezik, de nevetve rögtön előrebocsátja, hogy mindig az édesapja teszi a csalit a horogra.

Tisztelni kell az erdőt
 

Az 27. éve működő erdei iskolába elsősorban Pécsről és a város vonzáskörzetéből, de akár messzebbről is érkeznek gyermekek. A szolgáltatásra hatalmas az igény, így egy osztályt egy tanévben csak egyszer tudnak fogadni. – Mi az oktatást az iskolai tananyagra építve végezzük, de a gyermekek ismereteit kint, az erdőben élményalapon, saját tapasztalatszerzéssel igyekszünk bővíteni. Teljesen más, amit a gyermekek a tankönyvben, esetleg a falra kivetítve látnak, és megint más hatást ér el, ha valamit meg tudnak fogni, tapintani. Igyekszünk úgy tapasztalathoz juttatni a gyermekeket, hogy minél több érzékszerven keresztül meg tudják ismerni az erdőt – mutat rá az erdei iskola vezetője. Hozzáteszi: náluk a tankönyv maga az erdő, ami minden nap minden csoportnak mást mutat meg magából. 

Mindent igyekeznek megfogni, megtapintani, így például egy fa kérgét, levelét és termését vagy éppen egy földigilisztát, miként tették az imént. Amit lehet meghallgatnak, megszagolnak, sőt ha lehetőség van rá, akkor meg is eszik az erdő gyümölcsét. Ma éppen medvehagymát gyűjtöttek volna, mert most van a szezonja, de a programot elmosta az eső, így a foglalkozásokat ma épületen belül tartják.

A tantermi órák is lehetőséget adnak arra, hogy a gyermekek sok mindent lássanak vagy meg is fogjanak, még ha nem is olyan széles körben, mint kint, az erdőben. – Ami a legfontosabb, igyekszünk megtanítani a gyermekeknek, hogy kirándulásunk során csak a lábnyomunkat hagyjuk az erdőben, és csak az élményeinket vigyük onnan haza – hangsúlyozza a szakember.

Hat az újdonság varázsa
 

Scheitler Adrienn kiemeli, hogy a gyermekekre nagy hatással vannak az erdei iskolás foglalkozások. Sok olyan diák van, aki nyáron jelentkezik az ötnapos bentlakásos erdei táborba is, majd évekig visszatér oda, sőt később középiskolás vagy egyetemista korában önkéntesként is segít a programok szervezésében. – Néhányukat pedig annyira magával ragadja az erdő és a természet, hogy e vonalon is tanulnak tovább – fűzi hozzá.
Miután minden gyermek megmossa a kezét a földigilisztával való ismerkedés után, kinyitják előttük a ­MecseXplorer kiállítás ajtaját, majd az ujjongó diákok kíváncsiskodva lépnek be az első állomáshelyre. A mindszentgodisai általános iskolából érkező osztályt két pedagógus kísérte el, egyikük Rácz Irén, aki korábban a gyermekek osztályfőnöke volt, most szaktanárként jött el a csoporttal.

Teljesen másképpen viselkednek a gyermekek az erdei iskolában, sokkal jobban figyelnek, hat rájuk az újdonság varázsa. Sokat segít, hogy az oktatás itt élményközpontú, a gyermekek mindent megnézhetnek, megfoghatnak, megtapasztalhatnak. Ez sokkal hatásosabb, élet közelibb és így élvezhetőbb, mint amikor tankönyvből tanulunk, esetleg vetítünk a diákoknak. Jobban megmaradnak ezek az ismeretek

– hangsúlyozza a pedagógus. Így nem csoda, hogy a gyermekek szívesen jönnek az erdei iskolába, és nem is akarnak hazamenni. Az itteni foglalkozásra a mindszentgodisai általános iskola harmadikos és negyedikes diákja egy tanévben egyszer jöhetnek el, és egy-egy nap az előre kiválasztott tematikát követik.

Mindent fel lehet fedezni
 

Közben a gyermekeket egyre inkább beszippantja a kiállítás, a látnivalókkal nem tudnak betelni. Eleinte még feszülten figyelnek Balogh Bettina „tárlatvezetésére”, majd amint véget ér a rövid tájékoztató, a gyermekek az attrakció minden elemét ki akarják próbálni. Mindent meg akarnak fogni, a digitális elemek is nagyon vonzzák őket, de a legjobban mégis talán azt élvezik, hogy bemászhatnak egy borz stilizált járatába. Csak arra kell őket figyelmeztetni, hogy ezt ne cipőbe tegyék. Egyikük sem panaszkodik, mosolyogva szabadul meg a lábbelijétől, és máris eltűnik a körülbelül két méter hosszú járatban.

Balogh Bettina elmondja, hogy a kiállításnál a MecseXplorer elnevezéssel arra kívántak utalni, hogy itt is a felfedezésen van a hangsúly. S a cél az volt, hogy egy olyan látogatóteret alakítsanak ki, amelyben a lehető legsokoldalúbb módon mutassák be a Mecsek sokszínűségét.

– A kiállítótérnek hármas felépítése van. Az első részben bemutatjuk az erdő és a víz kapcsolatát, az itt élő növény- és állatvilágot. Innen az ember formálta táj témakörébe vezet az út, amely sok kisebb állomásból áll, így pél­dául a kulcsos házak világát bemutató Betyár tanyából, ami tulajdonképpen kiállítás a kiállításban. Bemutatjuk emellett a bányászatot, az erdőgazdálkodást és az üveggyártást, emellett egy interaktív térképen betekintést engedünk a környék nevezetességeibe, látnivalóiba vagy éppen túraútvonalaiba. S ha a gyerekek végigjárták a kiállítást, akkor betérhetnek a Mondakuckóba, ahol nyolc, a Mecsekhez kapcsolódó mondát hallgathatnak meg a diákok. Fontos, hogy az egyes elemeket úgy alakítottuk ki, hogy a legkisebbtől az iskolásokig mindenki megtalálhassa a számítását, de ez ízelítő és kedvcsináló tud lenni a felnőtteknek is – sorolja a kiállítás részleteit Balogh Bettina. A végén pedig a gyermekek számot is adhatnak a megszerzett tudásról egy kvízterminál segítségével.

Sok a digitális elem
 

A szakember rámutat arra, hogy nagyon sok digitális elemet elhelyeztek a kiállítótérben, ezek szintén a felfedezést szolgálják. A Mecsek Discovery Center applikáció pedig nemcsak a tanösvénynél jelent segítséget, hanem a kiállítás anyagát is kiegészíti magyar nyelven. Angol és horvát nyelven pedig a kiállítás anyagának tükörfordítását is meg lehet találni az applikáció­ban, így az ide érkező külföldi látogatóknak teljes értékű élményt tudnak nyújtani.

Fontos, hogy a kiállítást iskolaidőben, előzetes bejelentkezés alapján csütörtökön és pénteken csoportok tudják megtekinteni, míg hétvégén, a nyitvatartási időben egyéni látogatókat is tudnak fogadni. A nyári szünetben azonban már hosszabb nyitvatartással, szerdától vasárnapig várják a vendégeket.

Amint a mindszentgodisai általános iskola diákjainak példája is mutatja, a gyermekeket nemcsak az erdei iskola élményközpontú foglalkozásai nyűgözik le, hanem nagy élvezettel vetik bele magukat a ­MecseXplorer kiállításába is. A kezdeményezés így célt érhet.

Borítókép: A Mókus tanösvény kezdetét tábla jelzi (Fotó: Havran Zoltán)