− A főpolgármester úrnak a Facebookon minap bejelentett kezdeményezése, amelyben azt kéri a kormánytól, hogy nyilvánítsák úgynevezett történeti kertté a Városligetet, reményeim szerint arról szól, hogy amit sok százezer elégedett ligetlátogató örömmel tapasztal meg már nap mint nap, azt főpolgármester úr is lassan-lassan kezdi fel- és elismerni: az idén tízéves Liget-projekt eredményeit, a Városliget régi fényét visszanyerő, értékőrző és egyben XXI. századi módon megújított részeit, köztük a jelentősen bővülő és több mint negyedmillió négyzetméteren már gyönyörűen megújult zöldfelületeket − fogalmazott a Magyar Nemzet megkeresésére Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa.
Elfelejtett Városmajor
Mint kifejtette, végül is van összehasonlítási alap az elmúlt bő három évből: a Blaha Lujza téren alig ezer négyzetméternyi, az eddigi városligeti parkmegújításoknál több mint kétszázszor kisebb zöldfelület nagy csinnadrattás rehabilitációja a fővárosnak másfél évbe tellett; a Városháza parkolójának a 2019-es választási kampányban megígért azonnali megszüntetéséből és helyén egy park létrehozásából pedig semmi nem valósult meg, egyetlen parkolóhely eltüntetése és egyetlen négyzetméter zöldfelület létrehozása sem.
Baán László reagált a főpolgármester bejegyzésének annak állítására is, miszerint a Városliget volt Budapest és egyben Magyarország első közparkja.
– Ezzel kapcsolatban csak csendesen jegyezném meg, hogy egy ennyire elkötelezetten zöld főpolgármesternek három év után valaki már megmondhatná a stábjából, hogy az általa vezetett város első, legrégebbi közparkja nem a Városliget, hanem a Városmajor
− hívta fel a figyelmet Baán László.
Kétszáz éve változó szövet
A miniszteri biztos kiemelte, hogy a Városliget több mint kétszáz éve folytonosan változó szövete a városnak, amelynek már a kialakítására kiírt 1813-as tervpályázata is azt tűzte ki célul, hogy itt egy minden városlakó számára egyaránt hasznos és kellemes „mulatókert” valósuljon meg. Mint mondta, a Városligetnek nincs egy „igazi” történeti állapota, amely védendő lehetne – az egymást követő történelmi időrétegekben megvalósított egyes értékálló elemek együttese adja ki a Városliget megőrzendő értékeinek történeti együttesét a XIX. századtól a XXI. századig, a legöregebb platánoktól az elmúlt néhány évben elültetett több száz fáig és több tízezer cserjéig, az állatkerttől és a műjégpályától kezdve a Vajdahunyad várán át a Magyar Zene Házáig és a Nagyjátszótérig.
Baán László hozzátette, mielőtt valaki a ligetbe beköltöző intézmények – vagyis az 1866 – előtti állapotot próbálná meg az ideálisnak beállítani, annak érdemes elolvasni Podmaniczky Frigyes naplóját 1856-ból. Ebből kiderül, hogy a báró akkor döntötte el, hogy életét a város fejlődése ügyének szenteli, amikor egy vasárnap délután kilátogatott a Városligetbe:
Átöltözködvén és megebédelvén délután bérkocsit szólítva a Városligetbe hajtattam. Alig találok szavakat azon lehangoló érzés ecsetelésére, amely… a Városliget láttára rajtam erőt vett. Elhagyatottságot s pusztulást észleltem, bárhová tekinték… megfogadám, hogy ez elhagyott, s általam annyira kedvelt fővárosunk emelését tüzendem ki életem egyik vezéreszméjéül.
Kérdezzék meg az ott sétálókat!
– Amennyiben a főváros kezdeményezése mégsem a liget kétszáz éven át változó és generációról generációra új értékekkel gyarapodó karakterének és ezen belül a Liget-projekt eredményeinek az elismeréséről szólna, hanem – eddigi törekvéseihez híven – a megújítás soron következő szakaszainak megakadályozását célozná, akkor javaslom, hogy a városvezetők egyszer menjenek ki a liget megújított részeire, és ha maguk nem látnák, kérdezzék meg nyugodtan az ott sétálókat, hogy vajon a Liget-projekt eredményeként tönkrement-e a Városliget, ahogy azt ők éveken keresztül sulykolták vagy éppen fordítva: megszépült és gazdagodott, minden elemében és mindenki számára – fejtette ki Baán László.
A miniszteri biztos hozzátette, az is lehetséges, hogy a főváros vezetése továbbra is szeret inkább nagyot mondani és semmit sem tenni a Városliget zöldfelületeinek védelme érdekében.
– Az, hogy a ligetvédelem számukra pusztán zöldpolitikai kommunikációs termék-e, végül is azon mérhető, hogy tesznek-e érte bármit is, amikor az csak rajtuk áll – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy a ligetre hosszú évek óta a legnagyobb környezeti terhelést a Kós Károly sétányon átzúduló, napi 10-15 ezres autóforgalom jelenti. Szerinte a főváros, ahogy eddig, úgy ezután is bármikor, akár már a következő közgyűlésen határozhatna úgy, hogy lezárja a forgalom elől a Kós Károly sétányt.
− Ebben a kérdésben a kormánynak nincs semmiféle hatásköre, itt döntésre kizárólag a fővárosi vezetés jogosult, amely ezt nyilván már rég meg is tette volna, ha csak tizedannyira érdekelné a Liget zöldfelületeinek állapota, mint amennyire ezt magáról hallatni szereti. De közeleg az önkormányzati választási kampány, s egy kampányban a regnáló főpolgármesternek nemcsak mondani, hanem tenni is van lehetősége. Reménykedjünk, hogy a Kós Károly sétány lezárása kampánymondásból akár kampánytetté is válhat − fogalmazott Baán László.
