A kormány úgy döntött, hogy továbbra is megvédi a magyar családokat, és biztosítja a rezsicsökkentett árakat az átlagfogyasztás mértékéig, így havonta átlagosan 181 ezer forintot tudnak megspórolni a háztartások. 2022-ben a GDP közel 6 százalékát fordították rezsivédelemre, ezzel az uniós rangsor 4. helyén áll Magyarország – mondta.
Kitért arra, az MVM adatai szerint az augusztustól februárig kiadott energiaszámláknak az áramnál 65, a földgáznál pedig 80 százaléka tartalmazott kizárólag rezsicsökkentett árakat. Hozzátette: az idei költségvetésben négyszeresére emelték a rezsivédelmi alap keretösszegét.
Koncz Zsófia megjegyezte: a rezsivédelmet biztosító költségvetés módosítását a dollárbaloldal nem szavazta meg; ők külföldi hatalmak megrendelésére a brüsszeli szankciók, vagyis a magyar lakosságot ellátó orosz energia teljes kizárásán dolgoznak.
Az államtitkár szerint Európa nem volt felkészülve arra, hogy a brüsszeli szankciók által erőltetve szinte egy pillanat alatt leváljon az orosz energiáról.
Beszélt arról is: miközben az Európai Unió a klímasemlegesség elérését célozta meg, a szankciók miatt sok országban kénytelenek voltak újranyitni a szénerőműveket, lignitbányákat. Ezzel olyan tendencia indult el, amely ellentéte annak, amit korábban hangoztattak.
A változó megközelítéseket mutatja az is, hogy az atomenergia szerepe felértékelődött, több ország döntött atomerőművei üzemidejének meghosszabbításáról
– mondta.
Magyarország energiaszuverenitásáról szólva Koncz Zsófia kifejtette, Magyarország néhány sorstársával együtt sajátos helyzetben van; csak szárazföldön keresztül, csővezetékeken juthat energiához. Ezért volt fontos, hogy a szankciós csomagok tárgyalásánál a kormány el tudta érni Brüsszelben, hogy átmeneti mentességeket kapjon, és továbbra is vásárolhasson orosz olajat.
Beszélt arról: a baloldal gyakran vádolja igaztalanul a kormányt azzal, hogy nem tett semmit az ország energiaszuverenitásáért.
A valóság ezzel szemben az, hogy 2010 óta többet értünk el, mint bárki korábban. Hiszen, amikor átvettük a kormányzást, még csak két gázvezetékünk működött, az egyik Ausztria, a másik Ukrajna irányában. Mára odáig jutottunk, hogy hat ország felé van kétirányú interkonnektorunk
– mondta. Kitért arra: ez hatalmas siker, és így szükség esetén Szlovénia kivételével az összes szomszédos országból képesek ellátni a hazai igényeket.
A hazai kitermelés növelésén és az energiakitettség csökkentésén továbbra is dolgoznak – hangsúlyozta –, de ez nem megy egyik napról a másikra, és egy másik függőség sem megoldás. A napenergia területén a beépített kapacitások csak tavaly újabb 1100 megawattal növekedtek, mára meghaladták a 4300 megawattot Magyarországon. Korábban 2030-ig 6000 megawattra számítottak, ez néhány éven belül meglehet, az eredeti határidőig pedig akár a duplája is – ismertette. A többletteljesítmény befogadásához viszont a hálózatot fejleszteni kell.
Koncz Zsófia elmondta azt is, hogy a kormány nem mond le az elért gazdasági eredményekről, egymillió új munkahelyet teremtettek 2010 óta, kiemelt cél ezek megtartása. Érthetetlennek nevezte, hogy a baloldal folyamatosan fúrja a Paks II. beruházást.
Kijelentette:
a magyar kormány számára nem ideológiai és nem üzleti kérdés az ellátásbiztonság, a magyar otthonok és intézmények fűtése biztosítva lesz. Azt mondta, az országnak 1,9 milliárd köbméter védett földgáztartaléka van.
Az államtitkár beszélt az április 22. és 28. közötti TeSzedd! akcióról. A közösségi kampány céljának a lakosság környezettudatos attitűdjének megerősítését nevezte, hangsúlyozva az illegális hulladékelhelyezés megelőzésének és megszüntetésének fontosságát.
Borítókép: Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. április 11-én.
(Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
