Koncz Zsófia: A magyar emberek mellett a kormány is békét akar

Európa nem volt felkészülve arra, hogy az erőltetett brüsszeli szankciókkal szinte egy pillanat alatt leváljon az orosz energiáról, a rezsivédelem sokakat óv meg attól, hogy ne tudják befizetni a számláikat – mondta az Origónak adott interjúban az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Budapest, 2023. április 11. Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára napirend elõtti felszólalásra válaszol az Országgyûlés plenáris ülésén 2023. április 11-én. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

Koncz Zsófia a csütörtökön megjelent interjúban azt mondta: a minisztérium olyan fontos területtel foglalkozik, amely a mostani háborús helyzetben még nagyobb hangsúlyt kapott, és ez várhatóan hosszú évekig így marad. Az elhibázott szankciós politika Magyarországon és Európában is nagyban befolyásolja az energiabiztonságot és az energiaellátást, és most minden ország kiemelten kezeli az energiaügyi kérdéseket.

Az államtitkár az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban kiemelte, kezdetektől nemcsak a magyar kormány, hanem a magyar emberek is igen határozott álláspontot képviselnek, a béke pártján állnak. Utalt az Országgyűlés által nemrég elfogadott békepárti határozatra, és arra, hogy Európán belül ilyen határozott álláspontot egyedül a Vatikán képvisel. 

Brüsszel ezzel szemben rossz válaszokat ad a háborús helyzetre, és olyan szankciós politikát folytat, amely az egekbe emelte az energiaárakat, ami más területeken is árrobbanáshoz vezetett, így minden ország küzd az inflációval

 – fejtette ki.

Koncz Zsófia szerint a szankciós infláció eddig 4000 milliárd forintot vett ki a zsebünkből. Az elmúlt egy évben komoly kérdéssé vált, hogy lesz-e elég energia, és ha igen, mennyiért. Az energiaválság óriási változást hozott, és az egyik legfontosabb küldetésük, hogy a magyar emberek a lehető legkevésbé érezzék meg a hatásait – mondta.

A családok rezsivédelméről azt mondta, a baloldal kormányzása alatt a magyar emberek fizették a legmagasabb energiaárakat, mert a Gyurcsány-kormány hagyta, hogy külföldi multik nyerészkedjenek a magyarok rezsikiadásain. A nemzeti kormány már 2013 óta csökkentette a rezsit, Magyarország fordította a legtöbbet Európában a lakossági rezsiköltségek alacsonyan tartására az elmúlt tíz évben – emelte ki.

A kormány úgy döntött, hogy továbbra is megvédi a magyar családokat, és biztosítja a rezsicsökkentett árakat az átlagfogyasztás mértékéig, így havonta átlagosan 181 ezer forintot tudnak megspórolni a háztartások. 2022-ben a GDP közel 6 százalékát fordították rezsivédelemre, ezzel az uniós rangsor 4. helyén áll Magyarország – mondta.

Kitért arra, az MVM adatai szerint az augusztustól februárig kiadott energiaszámláknak az áramnál 65, a földgáznál pedig 80 százaléka tartalmazott kizárólag rezsicsökkentett árakat. Hozzátette: az idei költségvetésben négyszeresére emelték a rezsivédelmi alap keretösszegét.

Koncz Zsófia megjegyezte: a rezsivédelmet biztosító költségvetés módosítását a dollárbaloldal nem szavazta meg; ők külföldi hatalmak megrendelésére a brüsszeli szankciók, vagyis a magyar lakosságot ellátó orosz energia teljes kizárásán dolgoznak.

Az államtitkár szerint Európa nem volt felkészülve arra, hogy a brüsszeli szankciók által erőltetve szinte egy pillanat alatt leváljon az orosz energiáról.

Beszélt arról is: miközben az Európai Unió a klímasemlegesség elérését célozta meg, a szankciók miatt sok országban kénytelenek voltak újranyitni a szénerőműveket, lignitbányákat. Ezzel olyan tendencia indult el, amely ellentéte annak, amit korábban hangoztattak. 

A változó megközelítéseket mutatja az is, hogy az atomenergia szerepe felértékelődött, több ország döntött atomerőművei üzemidejének meghosszabbításáról

– mondta.

Magyarország energiaszuverenitásáról szólva Koncz Zsófia kifejtette, Magyarország néhány sorstársával együtt sajátos helyzetben van; csak szárazföldön keresztül, csővezetékeken juthat energiához. Ezért volt fontos, hogy a szankciós csomagok tárgyalásánál a kormány el tudta érni Brüsszelben, hogy átmeneti mentességeket kapjon, és továbbra is vásárolhasson orosz olajat.

Beszélt arról: a baloldal gyakran vádolja igaztalanul a kormányt azzal, hogy nem tett semmit az ország energiaszuverenitásáért. 

A valóság ezzel szemben az, hogy 2010 óta többet értünk el, mint bárki korábban. Hiszen, amikor átvettük a kormányzást, még csak két gázvezetékünk működött, az egyik Ausztria, a másik Ukrajna irányában. Mára odáig jutottunk, hogy hat ország felé van kétirányú interkonnektorunk

– mondta. Kitért arra: ez hatalmas siker, és így szükség esetén Szlovénia kivételével az összes szomszédos országból képesek ellátni a hazai igényeket.

A hazai kitermelés növelésén és az energiakitettség csökkentésén továbbra is dolgoznak – hangsúlyozta –, de ez nem megy egyik napról a másikra, és egy másik függőség sem megoldás. A napenergia területén a beépített kapacitások csak tavaly újabb 1100 megawattal növekedtek, mára meghaladták a 4300 megawattot Magyarországon. Korábban 2030-ig 6000 megawattra számítottak, ez néhány éven belül meglehet, az eredeti határidőig pedig akár a duplája is – ismertette. A többletteljesítmény befogadásához viszont a hálózatot fejleszteni kell.

Koncz Zsófia elmondta azt is, hogy a kormány nem mond le az elért gazdasági eredményekről, egymillió új munkahelyet teremtettek 2010 óta, kiemelt cél ezek megtartása. Érthetetlennek nevezte, hogy a baloldal folyamatosan fúrja a Paks II. beruházást.

Kijelentette: 

a magyar kormány számára nem ideológiai és nem üzleti kérdés az ellátásbiztonság, a magyar otthonok és intézmények fűtése biztosítva lesz. Azt mondta, az országnak 1,9 milliárd köbméter védett földgáztartaléka van.

Az államtitkár beszélt az április 22. és 28. közötti TeSzedd! akcióról. A közösségi kampány céljának a lakosság környezettudatos attitűdjének megerősítését nevezte, hangsúlyozva az illegális hulladékelhelyezés megelőzésének és megszüntetésének fontosságát.

Borítókép: Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. április 11-én.
(Fotó: MTI/Máthé Zoltán)