Z. Kárpát Dániel napirend előtti felszólalásában a munkavállalók bérhelyzetéről beszélt mondván: a magyar munkavállalók keresete európai színvonalon is rettenetesen alacsony, ám immár a reálbérek is csökkennek.
A Jobbik képviselője szerint sokan emiatt vándorolnak el az országból, a kormány pedig eközben vendégmunkások százezereit akarja behozni. A politikus három javaslatot tett, ami szerinte javíthatja a bérhelyzetet. Elsőként sürgette a multicégekkel kötött stratégiai megállapodások felülviszgálatát, hogy legalább a termelékenység által megengedett módon emeljék a magyar munkabéreket. Másodikként javasolta, hogy a kis- és középvállakozások számára a kormány hozzon létre egy bérfejlesztő alapot, harmadik pontként pedig központi béremelést sürgetett a közszférában, ahol az állam a munkáltató. – Adódik a kérdés, hogy a három irány közül legalább az egyik felé hajlandó-e elindulni a kormány, vagy továbbra is tudatosan tartja alacsonyan a magyar emberek béreit? – zárta szavait Z. Kárpát Dániel.
Válaszában a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a jelenlegi kormánypártok már 1998-as első kormányzásuk óta állandóan napirenden tartják a bérek emelését.
– Alapvető hozzáállásunk a munkaalapú társadalom, hogy mindenkinek munkát kell adni, a munkajövedelem pedig olyan legyen, hogy abból tisztességesen meg lehessen élni. Ehhez előbb természetesen munkahelyeket kell teremteni – mondta Fónagy János. Mint sorolta: a kormány 2010 óta is jelentős erőfeszítéseket tesz a munkavállalás ösztönzésére és a bérek emelésére, így csökkentek a munkát terhelő adók, átfogó béremelési programok indultak a közszférában, de számos megélhetést segítő kedvezményről, vagy például a rezsicsökkentésről is döntött.
– A bruttó átlagkeresetek emelkedése 2010-től 2022-ig elérte a 154,7 százalékot, mialatt a nettó átlagkeresetek a családi kedvezmények beszámítása nélkül is 160 százalékkal, azok figyelembevételével pedig 168 százalékkal növekedtek – mondta az államtitkár. Hangsúlyozta: a reálkeresetek emelkedése kedvezmények nélkül 71 százalékos, a kedvezmények beszámításával pedig több mint 77 százalékos volt az elmúlt tizenkét év év alatt.
Meggyőződésem, hogy Magyarországon minden nehézség mellett és ellenére a munkabérek folyamatosan növekedtek
– zárta szavait Fónagy János.
Borítókép: Fónagy János (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
