A bérek minden nehézség ellenére folyamatosan növekedtek az elmúlt tizenkét évben

A Jobbik három javaslatot tett a bérek emelésére.

Fónagy János, a nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár, mint előterjesztő felszólal az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról tartott általános vitán az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. november 11-én. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Z. Kárpát Dániel napirend előtti felszólalásában a munkavállalók bérhelyzetéről beszélt mondván: a magyar munkavállalók keresete európai színvonalon is rettenetesen alacsony, ám immár a reálbérek is csökkennek.

A Jobbik képviselője szerint sokan emiatt vándorolnak el az országból, a kormány pedig eközben vendégmunkások százezereit akarja behozni. A politikus három javaslatot tett, ami szerinte javíthatja a bérhelyzetet. Elsőként sürgette a multicégekkel kötött stratégiai megállapodások felülviszgálatát, hogy legalább a termelékenység által megengedett módon emeljék a magyar munkabéreket. Másodikként javasolta, hogy a kis- és középvállakozások számára a kormány hozzon létre egy bérfejlesztő alapot, harmadik pontként pedig központi béremelést sürgetett a közszférában, ahol az állam a munkáltató. – Adódik a kérdés, hogy a három irány közül legalább az egyik felé hajlandó-e elindulni a kormány, vagy továbbra is tudatosan tartja alacsonyan a magyar emberek béreit? – zárta szavait Z. Kárpát Dániel. 

Válaszában a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a jelenlegi kormánypártok már 1998-as első kormányzásuk óta állandóan napirenden tartják a bérek emelését.

– Alapvető hozzáállásunk a munkaalapú társadalom, hogy mindenkinek munkát kell adni, a munkajövedelem pedig olyan legyen, hogy abból tisztességesen meg lehessen élni. Ehhez előbb természetesen munkahelyeket kell teremteni – mondta Fónagy János. Mint sorolta: a kormány 2010 óta is jelentős erőfeszítéseket tesz a munkavállalás ösztönzésére és a bérek emelésére, így csökkentek a munkát terhelő adók, átfogó béremelési programok indultak a közszférában, de számos megélhetést segítő kedvezményről, vagy például a rezsicsökkentésről is döntött. 

– A bruttó átlagkeresetek emelkedése 2010-től 2022-ig elérte a 154,7 százalékot, mialatt a nettó átlagkeresetek a családi kedvezmények beszámítása nélkül is 160 százalékkal, azok figyelembevételével pedig 168 százalékkal növekedtek – mondta az államtitkár. Hangsúlyozta: a reálkeresetek emelkedése kedvezmények nélkül 71 százalékos, a kedvezmények beszámításával pedig több mint 77 százalékos volt az elmúlt tizenkét év év alatt.

Meggyőződésem, hogy Magyarországon minden nehézség mellett és ellenére a munkabérek folyamatosan növekedtek

– zárta szavait Fónagy János. 

Borítókép: Fónagy János (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)