Jó pár magyar, állami és alapítványi fenntartású egyetem, köztük a Corvinus, a BME és az ELTE is érintett egy újabb felsőoktatási konfliktusban, ami az Európai Bizottság és a magyar kormány között robbant ki – számolt be az Index az előző héten. Év elején derült ki, hogy egyelőre, az uniós források felfüggesztése miatt nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, illetve amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn – írja a Mandiner.
Az újabb ügy lényege, hogy az Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökség (CINEA) – amely az Európai Bizottság dekarbonizációt és fenntartható növekedést előmozdító programjait irányítja – kifogásolta, miért szerepelnek olyan magyar egyetemek az úgynevezett LIFE Capacity Building projektben, amelyek a 2022. december 15-i,
a forrásfelfüggesztésről is szóló tanácsi döntésre hivatkozva ki lettek zárva az EU-s finanszírozási programokból.
Amint a Mandiner megírta, ugyan a magyar fél, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda elmagyarázta, hogy ezek az egyetemek pusztán célcsoportként szerepelnek a projektben, a pénzügyi támogatásból nem részesülnek, így jogi kötelezettséget sem kell vállalniuk, végül engedett Brüsszel követelésének, és az eredetileg bevonni tervezett intézmények közül – Budapesti Corvinus Egyetem; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem; Széchenyi István Egyetem; Eötvös Loránd Tudományegyetem – törölték a BCE-t, az SZE-t és a MATE-t is. Vagyis ezek nélkül nyújtották be az előkészített szerződéstervezetet.
