Cseh Katalin is előterjesztője a legújabb magyargyűlölő EP-nyilatkozatnak

A Fidesz európai parlamenti delegációvezetője, Deutsch Tamás szerint ez már tényleg a legalja.

Strasbourg, 2019. július 16. Cseh Katalin, a Momentum képviselője az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Ez már tényleg a legalja: Cseh Katalin az egyik előterjesztője Daniel Freund mellett a legújabb magyargyűlölő EP-határozatnak 

– hívta fel a figyelmet közösségi oldalán Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációvezetője, arra reagálva, hogy az Európai Parlament kiszivárogtatott jelentéstervezetében megkérdőjelezi, hogy Magyarország képes lesz-e hitelesen ellátni az Európai Tanács soros elnöki tisztségét 2024-ben.

Magyarország 2024 júliusától fél éven keresztül lenne a tagállami kormányokból álló Európai Tanács elnöki posztján. A soros elnökség koordinálja az intézmény jogalkotással kapcsolatos tevékenységét, és képviseli azt a többi uniós szervvel fenntartott kapcsolataiban.

Az EP középjobb, baloldali és liberális frakciói ugyanakkor azt szeretnék elérni, hogy Magyarország ne tölthesse be az unió soros elnökségét. Éppen ezért a június 1-jei plenáris ülésen már el is fogadnák azt az újabb állásfoglalást, amelyben felszólítják a tanácsot, hogy találjon megoldást a problémára, másként a parlament fog közbeavatkozni.

Az állásfoglalás-tervezet egyebek mellett elítéli a kormány stratégiáját képező EU-ellenes kampányokat, amelyek arra szolgálnak, hogy eltereljék a figyelmet az uniós értékek megsértéséről és a rendszerszintű korrupcióról. A dokumentum megjegyzi, hogy az EP tavaly szeptemberi határozatának elfogadása óta tovább romlott a jogállamiság és az alapvető jogok helyzete Magyarországon. A példák között említik a tanárok jogállásának, szociális és munkajogainak korlátozását. Az állásfoglalás kiáll a külföldi tulajdonú vállalatok mellett, hangsúlyozva, hogy  minden vállalatnak ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkeznie üzleti tevékenysége során, függetlenül attól, hogy magyar vagy külföldi személyek vagy szervezetek tulajdonában vannak-e. A szavazásra váró határozat végül rögzíti azt is, hogy Magyarország csak azután juthat hozzá a különféle címeken felfüggesztett közösségi forrásokhoz, ha teljesítette az összes feltételt, és bizonyítja, hogy működnek a Brüsszel által elvárt korrupcióellenes intézkedések. 

Borítókép: Cseh Katalin momentumos EP-képviselő (Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)