Folytatódik a hetes cikk szerinti eljárás, Jourová újra elítélte Magyarországot

Varga Judit szerint „beteg, megfáradt” az eljárás.

Strasbourg, 2022. október 19. Vera Jourová, az Európai Bizottságnaka az értékek és átláthatóság ügyében illetékes alelnöke felszólal az európai szélsõjobboldali mozgalmakról tartott vitában az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2022. október 19-én. MTI/EPA/Julien Warnand Fotó: Julien Warnand

– Az Európai Unió egyik legerősebb eszközére, a hetes cikk szerinti eljárás folytatására azért van szükség, mert Magyarországon továbbra is fennáll az európai értékek szisztematikus megsértésének veszélye

− jelentette ki Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős tagja Brüsszelben kedden. Vera Jourová, a tagállamok európai ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követően tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az eljárás mindaddig nem áll le, amíg az aggodalmakat kiváltó problémák fennállnak, ameddig az Európai Bizottság által megkövetelt eredményeket Magyarország nem teljesítette. Az aggodalmak pedig továbbra is fennállnak Magyarország esetében − hangoztatta az uniós biztos, aki szerint az eljárás akkor fejeződhet be, ha a problémákat megoldották, illetve ha biztosított, hogy a továbbiakban nem áll fenn az EU alapértékeinek szisztematikus megsértésének veszélye. Egyelőre azonban még nem tartunk itt − jelentette ki. 

A hetes cikkely szerint eljárás immár öt éve zajlik Magyarország ellen, nem csoda, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter a keddi meghallgatást „beteg, megfáradt eljárásnak” nevezte. 

A legfontosabb kérdés azt tisztázni, hogy van-e egyáltalán politikai irányítása ezeknek a jogállamisági eljárásoknak, hiszen azt érezzük, hogy sehol egy tiszta, világos perspektíva és közös egyetértés abban, hogy ki hova akar itt eljutni. Egyes politikai szereplők magát az eljárást, az eszközt tekintik a célnak, ez pedig egyértelműsíti azt, hogy itt politikai nyomásgyakorlásról van szó. Magyarország esetében a hetes cikkelyes eljárást az Európai Parlamentnek a bevándorláspárti baloldali többsége kezdeményezte közel öt évvel ezelőtt

 – fogalmazott a tárcavezető.

– Korábban a bevándorlást ellenző álláspontunk volt a probléma, aztán a családok védelme, majd pedig a magyar kormánynak, a magyar emberek által támogatott békepárti álláspontja nem tetszik az Európai Parlament baloldali többségének – fogalmazott. Figyelmeztetett arra is, hogy a hetes cikk szerinti eljárás nincs összefüggésben az uniós tanács elnöki tisztségével. Az elnökség kötelesség és megtiszteltetés, nem pedig egy olyan jog, amit el lehetne venni egy országtól - hangoztatta.

 Borítókép:Vera Jourová (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)