Nacsa Lőrinc úgy fogalmazott: Csíksomlyó a magyarság egyik lelki, szellemi központja, a közösség egyik erőforrása, amely végigkísérte a magyarságot a történelme során.
− A kiállítás képei a jövőről is szólnak, és ha erre az örökségre, amelyet a kiállításon láthatunk, nem jövőként gondolunk, akkor hibát követünk el − jelentette ki. Hozzátette: sokan azt mondják, hogy a kereszténység, a zarándoklat múltbéli dolog, amit már meghaladott az élet, a nemzet megtartását már nem a kereszténység jelenti, hanem azt vitrinbe kell zárni.
Nacsa Lőrinc kiemelte: Csíksomlyó üzenete is az, hogy a magyar nemzeti összefogás, a keresztény örökség maga az élet számunkra, Csíksomlyó azért fontos jelen és azért fontos megőrizni lelkületét, mert ebből olyan szellemi, lelki megújulás fakadhat, amelyre mindennél nagyobb szükségünk van.
Az anyák napjára és a közelgő pünkösdre utalva arról is beszélt, hogy nehéz időszakban nemcsak a közösségre, hanem az ünnepekre is szükség van, mert
az ünnepek összekötnek, ápolják a hagyományokat, és ezekre most a saját lelki megerősödésünk érdekében óriási szükségünk van.
Csíksomlyó össznemzeti zarándokhellyé is vált, amely história, hagyomány és hit − mondta a zarándokfotókat bemutató kiállítás megnyitóján a képek készítője, Török Zoltán, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház közelmúltban nyugdíjba ment aligazgatója. A fotóművész az MTI-nek elmondta, hogy 2013 és 2019 között a gyergyóalfalvi keresztaljával, azaz zarándokcsoporttal járta le az utat.
A Hazajöttünk című kiállításon a mintegy 11 ezer fotóból száz kép látható, a leányfalui Ravasz László-emlékházba készült 21 tabló pedig máshol is bemutatható.
