Bajt okozhatnak az Ukrajnában lévő NATO-katonák?

Működésbe léphet a NATO kollektív védelemről szóló ötödik cikk, ha az egyes tagállamok Ukrajnában lévő katonáit fegyveres támadás éri? Mi történne, ha működésbe lépne a katonai támadás esetén még sosem tesztelt intézkedés? – többek között ezekről a témákról kérdeztük Tóth Norbertet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetőjét.

A felkészülés fázisa

– Abban az esetben, ha egy NATO-tagállam katonáját érné támadás Ukrajna terültén, az nem aktivizálná a NATO-szerződés ötödik cikkét. A hatodik cikk ugyanis korlátozza az ötödik cikk hatályát – mondta Tóth Norbert. Hozzáfűzte, eszerint az ötödik cikk alkalmazása szempontjából egy vagy több tagország ellen irányuló támadásnak azt kell tekinteni, ha a tagországok egyikének területe ellen Európában vagy Észak-Amerikában, vagy 

a tagországok egyikének joghatósága alá tartozó, az észak-atlanti térségben a Ráktérítőtől északra fekvő szigetek ellen vagy a tagországok egyikének hajói vagy repülőgépei ellen intéznek támadást.

Emellett akkor, ha a tagországok egyikének fegyveres erői, hajói vagy repülőgépei ellen, ha a fenti területeken vagy azokon kívül bármilyen más olyan európai területen tartózkodnak, amelyen az egyik fél a szerződés hatálybalépésekor megszálló erőket tartott. A szakértő megjegyezte: 

ha egy tagország veszélyben érzi magát, megtörténhet, hogy saját katonai alakulatait az érintett területre mozgósítja, hogy segítsen a megtámadott nem NATO-tagnak a védekezésben, azonban a NATO nem. 

Mindezt az ENSZ Alapokmányának – amely az 1945 utáni nemzetközi jogban a legfontosabb szerződés – 51. cikke is lehetővé teszi. Az ebben elismert egyéni vagy kollektív önvédelem joga alapján az ENSZ-tagállamok jogosan segíthetik Ukrajnát, akár fegyveres csapatokkal is. – Az ötödik cikk tehát nem alkalmazható ilyen esetekre. A negyedik viszont aktivizálódhat, s amennyiben egy adott tagállam veszélyben érezné magát, kezdeményezhetné az Észak-atlanti Tanács összehívását, ahol különböző védelmi stratégiákról egyeztetnének – mondta. 

A tavalyi évben jelentősen megerősítették a NATO frontországok keleti védelmét. Igény esetén a negyedik cikkel a védelmi erők erejét, nagyságát még jobban fokozni lehet. 

A szakértő felhívta a figyelmet: az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása óta a frontországok – így például Románia, Lengyelország és a Baltikum – katonai védelmét megerősítették, NATO-csapatokat küldtek ezekre a területekre. Mint mondta, a negyedik cikk egy elővigyázatosságot, felkészülést jelent, hogy az ötödik cikket ne is kelljen aktivizálni.

Mi történik, ha érvénybe lép a NATO ötödik cikke?

Az ötödik cikket katonai támadás esetén még sosem tesztelték élesben, így senki nem lehet biztos abban, mi történik, ha valóban használni kell. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének 1949-es életre hívása óta egyetlenegyszer fordult elő, hogy alkalmazták az ötödik cikket: a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után. 

Az Egyesült Államok helyzete azonban merőben más volt, mint a mostani fenyegetés, hiszen az amerikaiakat megtámadták, de nem álltak hadban. 

A szövetségesek támogatása így kimerült abban, hogy rövid ideig besegítettek az amerikai légtér ellenőrzésébe, csatlakoztak néhány terrorellenes művelethez, illetve végső soron az afganisztáni háborúhoz. − Most, egy konkrét esetben az történne, hogy összehívnák a NATO legfőbb döntéshozó szervét, az Észak-atlanti Tanácsot.

Fontos megjegyezni, hogy egy megtámadott tagország esetében mind a harmincegy tagország megtámadottnak minősül

− szögezte le Tóth Norbert. A nemzetközi jogász elmondta, az ülésen a tagállamok megállapodhatnak abban, hogy pontosan egy-egy tagország mit tenne annak érdekében, hogy visszaverjék, kivédjék a támadásokat.

Erre vannak tervei a NATO-nak.

Ezek nagyrészt nem nyilvánosak, de ezek mentén működnének az intézkedések. Ebben a helyzetben a tanács, valamint a szervezet katonai struktúrája döntene arról, hogy melyik állam pontosan mit tesz, és milyen erőforrásokkal vesz részt a támadóval szemben.

Borítókép: Ukrán tüzérek amerikai M777-es ágyúval készülnek lőni az orosz állásokat Harkiv térségében 2022. július 14-én (Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka)