Rohamosan romlik a gyógyfürdők állapota Budapesten

Nem tett jót a turizmusnak az, hogy a pandémia idején Budapest gyógyfürdőit nyolc hónapra be kellett zárni. Rengeteg a meghibásodás, egyre többször szükséges nagyobb, akár teljes rendszereket érintő műszaki problémákat megoldani. Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. korábbi vezérigazgatója lapunknak elmondta: a gyógyfürdők állapotának romlásához többek között az új menedzsment is hozzájárult.

Milyen állapotok uralkodnak Budapest gyógyfürdőiben? Egy éve nem nyitnak meg lezárt részlegeket, elhanyagolt állapotok uralkodnak, panaszkodnak a törzsvendégek, miközben turisták özönlenek a gyógyvíz miatt Budapestre.

A Széchenyi Gyógyfürdő. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Budapesti gyógyfürdők felújítása

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. lapunknak kifejtette, hogy a Covid idején a fürdők nyolc hónapos kényszerbezárása miatt a zrt.-nél mintegy 22 milliárd forint elmaradó bevétel keletkezett, ehhez további nehézségként jött a háború miatt elmaradó vendégforgalom (oroszok, ukránok), a kialakult energiaválság és az azóta is emelkedő infláció. Emlékeztettek arra, hogy a koronavírus-járvány előtti években a turizmusban kiemelkedő volt a vendégforgalom, a fürdők, például a Gellért és a Széchenyi fürdő 2010 és 2019 között egyetlen napra sem zárt be, így a rendszeres karbantartási munkák jelentősen elmaradtak.

Mint írták, mostanra rengeteg meghibásodás történik, sok esetben már nem elég a hibaelhárítás és a szinten tartó javítás, karbantartás, hanem egyre többször szükséges nagyobb volumenű, akár teljes rendszereket érintő műszaki problémákat megoldani. Hozzátették, hogy ezek a munkálatok már csak a szolgáltatások részleges korlátozása mellett végezhetők el, és hosszabb az időigényük is, az üzemeltetés biztonsága érdekében a társaság rendszeresen éves karbantartási és felújítási tervet készít, amely alapján ütemezetten végzi el a szükséges javításokat, folyamatosan ellenőrzi a fürdők műszaki állapotát és működését, és hiba esetén mihamarabb intézkedik.

Kiemelték ugyanakkor, hogy 2023-ban több fürdőben is nagyobb beruházások kezdődnek, ezért egyes helyeken előfordulnak majd részleges lezárások az építési munkák idejére. Ezekről a korlátozásokról a vendégeket mindig tájékoztatják.

Lukács fürdő – a szaunavilág leégése

A Szent Lukács gyógyfürdő szaunájának jelenlegi állapotáról kérdésünkre a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. kifejette, hogy az ott történt tűz során a munkatársaik által gyorsan és szakszerűen megkezdett tűzoltásnak, valamint a hivatásos tűzoltók szakértelmének köszönhetően ugyan csak lokális károk keletkeztek, a helyreállításnál azonban komolyabb rendszerhibák is kiderültek, többek között a tűz által nem érintett programszaunában probléma merült fel a vezérléssel. A szauna újjáépítése, illetve a szaunavilág szükség szerinti felújítása megtörtént.

Jelenleg az újbóli megnyitáshoz szükséges próbaüzem tart, és várhatóan május közepén már ismét használni tudják vendégeink. Egyébként a Lukács fürdőben mindvégig üzemeltek és üzemelnek a wellness- és termálrészlegen található szaunák és gőzkamrák. A tűzeset után a társaság érintésvédelmi szempontból minden fürdőjében felülvizsgáltatta az elektromos szaunákat, mely alapján három éves felújítási programot indított a fürdők összes szaunájának modernizálására.

Visszaveti a turizmust a gyógyfürdők állapota?

A budapesti gyógyfürdők még mindig nem tértek magukhoz a Covid után, valamint az elhibázott intézkedések miatt − emelte ki lapunk megkeresésére Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. korábbi vezérigazgatója. Hangsúlyozta, hogy a vezetőváltás előtt 2019-ben már 4,2 milliárd forint volt a vállalat eredménye, 2022-ben várhatóan csak 2,4 milliárdos lesz az eredmény, annak ellenére, hogy abban az évben mérték a legnagyobb meleget az elmúlt száz évben.

Szerinte a gyógyfürdők állapotának romlásához hozzájárult többek között az új menedzsment hozzá nem értése. Mint mondta, a fürdőkben dolgozókat nem fizetik meg tisztességesen, ugyanis idén is csak 13 százalékos béremelést hajtottak végre, ami relatív bércsökkentés, a tavalyi 14,5 százalékos infláció miatt. Szerinte a gyógyfürdőkben dolgozók bérei le vannak maradva a többi fővárosi cégnél dolgozók béreihez képest. Hozzátette: az ő vezetése alatt az inflációt jelentősen meghaladó béremeléseket adtak a dolgozóknak.

− Ebből következik, hogy létszámhiány van a gyógyfürdőkben. A központban ugyanakkor most már hat igazgató van a cégben a korábbi négyhez képest, és jóval több osztály, illetve főosztályvezető, egymillió forintos vagy a fölötti fizetésekkel − fogalmazott Szőke László. Elmondta azt is, hogy jelenleg a gyógyfürdők jóval rövidebb nyitvatartási idővel dolgoznak: korábban a nagy fürdők reggel 6-kor nyitottak, most viszont csak a Rudas nyit ki ebben az időpontban, valamint korábban is zárnak, este 7-kor, vagy 8-kor. Így hétköznap kiesik mind a reggeli, mind a délutáni forgalom.

Szerinte ezzel a nyitvatartással a látogatók igényeit nem veszik figyelembe, ilyen üzletpolitikával nem véletlen, hogy míg a nagyobb vidéki fürdők már tudják hozni a Covid előtti eredményeiket, ez Budapestnek máig nem sikerült.

Szőke László szerint nem jó üzletpolitikát követ a mostani menedzsment: medencéket nem nyitnak ki, a szaunák csökkentett üzemmódban működnek, és ha valami elromlik, kiírják, hogy nem működik. − Ez döbbenetes és irritáló − vélte a korábbi vezérigazgató, aki hozzátette: a mostani vezetésnek rossz a marketingje, aki egyébként nem a vendégeknek, hanem csak a városvezetésnek akar megfelelni. − Fejlesztések nélkül meghalnak a budapesti gyógyfürdők − tette hozzá Szőke László.

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/Varga György)