Schmidt Mária: Ezúttal nyugatról törnek nemzetünk szabadságára

Ismét megjelent a birodalmi gondolat Európában, megint nemzetek feletti berendezkedést erőltetnének rá Európa országaira – erről beszélt Schmidt Mária a mai CPAC-en. A történész szerint a szabadság és a függetlenség nemzeti szuverenitásunk tartalma, emiatt nem tudott egyetlen birodalom sem beolvasztani minket.

Fotó: Havran Zoltán

– A modern magyar nemzettudat a XIX. század függetlenségi és szabadságküzdelmeiben született meg, ezért egybeforrt a szabadsággal – jelentette ki Schmidt Mária a CPAC-en mondott beszéde elején. A történész ebből vezette le, hogy miért akarjuk megőrizni saját kultúránkat, s miért ragaszkodunk identitásunkhoz. 

Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! 

Az 1848-as dalból idézett sorok Schmidt Mária szerint a mai napig alapját jelentik a nemzeti szuverenitásunknak. A történész szerint ki kell mondani: 

Ezúttal nyugatról törnek nemzetünk szuverenitására és a szabadságunkra.

Civilizálni akarnak bennünket a woke jegyében. Nemzeti szolidaritás helyett faji, szexuális szolidaritást követelnek tőlünk, azt akarják adjuk fel a kultúránkat, hódoljunk be a nyugati közbeszéd politikai korrektségének – magyarázta a Terror Háza Múzeum főigazgatója, aki szerint a szovjet időkben tapasztalt nyomásgyakorláshoz hasonlítható a mostani. Hozzátette: A kommunizmus összeomlásánál egyszer már kiderült, hogy a nemzeti elv erősebb az osztályelvnél. 

A magyarságról a történész megjegyezte, hogy befogadó, nem származás alapján dől el, kiből lesz magyar. – A magyar nemzet hivatása nemzeti szuverenitásunk kivívása, és megtartása, a nemzet megtartásának biztosítása – jelentette ki. 

Mint mondta, a birodalmi gondolat ismét felvette a kesztyűt, és megkérdőjelezik a nemzet értelmét. 

– Jogot formálnak arra, hogy más nemzeteket a birodalmaik alá vonják, s demokratizálásnak hívják a folyamatot – írta le a helyzetet Schmidt Mária. 

– A Nyugatot megszálló Egyesült Államok csak átmenetileg támogatta a nemzetek fennmaradását, erőteljesen amerikanizálta az általa felügyelt területeket a hidegháború idején, majd szorgalmazták, hogy az Európai Unióba tömörüljenek az európai nemzetek. A XXI. században újra felemelkedett a nemzeti elv Európában, de Amerikában ekkorra már ennek felszámolásával próbálkoztak – idézte fel Schmidt Mária. 

Szerinte Nyugat- és Kelet-Európa egymással szembe került emiatt. – Amikor a keleti államok csatlakoztak az EU-hoz, akkor a nemzetek Európájához akartak csatlakozni, piacaink megnyitását kérték, hosszas csatlakozási folyamatnak vetettek minket alá – fogalmazott a Széchenyi-díjas történész. 

– Békét jólétet és teljes körű klubtagságot ígérték, de az EU mára egy nemzetek fölött álló, elitprojekt, kiterjedt bürokráciájával az országok felett áll – jellemezte az uniót a professzor. A nyugati társadalmakból azonban nem tűnt el a nemzeti elv, ezért léptek ki a britek az unióból a történész szerint, és más országokban is sikeres nemzeti pártok működnek. 

Az EU és Magyarország között azért van konfliktus, mert − mint mondta − egyre több területre akarnak rátelepedni, nem elég nekik annyi, amennyit vállaltunk a csatlakozáskor.

– Nem tűrjük, ha beleszólnak a magánügyeinkbe, a gyermekeinket mi akarjuk nevelni, értékeiket mi akarjuk kijelölni – tette világossá Schmidt Mária. Emlékeztetett: birodalmak jöttek mentek felettünk a történelmünk során, „kiültük” őket, mi ott vagyunk, a tatárok, nácik, szovjetek eltűntek. Hozzátette: a szabadság és a függetlenség nemzeti szuverenitásunk tartalma.

Borítókép: Schmidt Mária a CPAC Hungaryn (Fotó: Havran Zoltán)