Már évek óta itt él a Bükkben Mihály, a medve, aki sétáit gyakorta teszi meg kelet0ľnyugati irányba. A Bükki Nemzeti Park kihelyezett vadkamerái most is felvételt készítettek róla, amelyeken látszik, ahogy Mihály a fák oltalma között a szokásos sétájára indul. A Kárpátok barnamedve-állományának növekedése és az élőhelyeiken végbemenő változások miatt az elmúlt évek során egyre gyakrabban észlelhetünk barna medve előfordulására utaló nyomokat, a Bükki Nemzeti Park területe ugyanis tökéletes otthont jelent az állatnak, már csak a bőséges élelem miatt is. A hazai erdőkben kialakuló vágásterek növényzete és az idősebb erdők makktermése bőséges táplálékforrást kínál a mindenevő medvéknek. A faj megjelenéséhez valószínűleg hozzájárul az is, hogy a mára jelentősen megcsappant vaddisznóállomány nem fogyasztja el a rendelkezésre álló táplálékmennyiséget, amely a medve számára vonzó, terített asztalt kínál.
A hazánkban megjelenő egyedek egy része olykor nagyobb távolságokat is megtesz, ahogy néhány éve a jeladózott, Iwo nevű példány 2015-ös dokumentált kóborlása is mutatta. A Lengyel-Tátra területén jelölt példány közel egy évig nem tett meg nagyobb távolságokat eredeti élőhelyétől, később néhány hét leforgása alatt elérte hazánk területét, majd az országból visszafordulva egészen Ukrajnáig jutott. A barna medvék többsége hosszabb-rövidebb idejű itt tartózkodása alatt viszonylag észrevétlen marad.
Az idei csapadékosabb tavasz során a felázott talajon már több helyen kerültek elő a hozzánk látogató példányok lábnyomai, illetve az éjjel-nappal működő kameracsapdák néhány alkalommal felvételeket is készítettek a megjelenő egyedekről. A Bükki Nemzeti Park beszámolója szerint a nagyragadozók jelenléte önmagában nem vezet konfliktushelyzetek kialakulásához. A Bükk területén élő hím medve olykor a legelő szarvasmarháktól ötven méterre táplálkozik, ahol a legelő állatállomány védelmét részben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által átadott villanypásztor segíti.
„Felhívtuk a területen gazdálkodók figyelmét a medve jelenlétére és az esetleges veszélyes helyzetek kialakulásának megelőzési módjaira. A gazdálkodók szempontjából is jelentkező probléma forrása lehet a barna medvék akár akaratlan etetése – így a hulladéktárolókhoz való hozzáférés vagy az erdőbe takarmányozási céllal kihordott mezőgazdasági termények, különösen az emberi fogyasztásra már alkalmatlan élelmiszerek kijuttatása –, hiszen a táplálék csábítása mérsékelheti a medvék természetes, embertől való félelmét. Az etetés rendszeressége a tapasztalatok szerint a szomszédos, illetve környező országokban (Szlovákia, Románia, Szlovénia, Lengyelország) is jellemző, s ez nemkívánatos konfliktusláncolatok kialakulását okozhatja. Ezért kérünk minden társadalmi csoportot a felelős gazdálkodói magatartás betartására” – fogalmazott a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, amely arról is tájékoztatott, hogyan illik viselkedni, ha épp egy barna medvével találkozunk.
A medve nem játék, a medvét kerülni kell. A medvével nem kell barátkozni, bármilyen korú is legyen. A bocsok közelében nagy valószínűséggel az anya is ott van. A legtöbb konfliktus az anyamedvékhez köthető.
Erdőjáróként sem árt néhány szabályt betartani, ha el akarjuk kerülni a barna medve társaságát: kizárólag a kijelölt turistautakon sétáljunk, kerülve az átláthatatlan sűrűket, bozótosokat, és ha nem szükséges, ne menjünk napnyugta és napkelte közötti időben az erdőbe. Ne járjunk nesztelenül, tegyük egyértelművé a medvék számára, hogy közeledünk, társaságban például beszélgessünk. Használjunk zajkeltő eszközt, ha egyedül járnánk az erdőket, és ne használjunk fülhallgatót. Ha pedig mégis találkozunk egy medvével, és az állat nem vett észre minket, akkor lehetőleg feltűnés nélkül, halkan, a medvét szemmel tartva, hátrálva távolodjunk el a helyszínről. – Ha a medve két lábra áll, azt a jobb tájékozódás érdekében teszi, ha pedig észrevesz minket, ne próbáljuk elzavarni, ne nézzünk a szemébe vagy fordítsunk hátat neki, és főleg ne fussunk el, mert biztosak lehetünk abban, hogy gyorsabb nálunk – sorolta az igazgatóság, amely arra is felhívta a figyelmet, hogy ne szelfizzünk az állattal.