Kitért arra is, hogy eredetileg a közalkalmazotti felmentésnek megfelelő javadalmazást kellene annak a pedagógusnak kapnia, aki nem vállalja a továbbfoglalkoztatást. Ez 30 évnyi közalkalmazotti jogviszony után akár nyolchavi távolléti díj is lehetne, hozzáadva még a közalkalmazotti végkielégítést. A mostani tervezetben egyhavi felmentési időről, illetve három hónapra vonatkozó végkielégítésről van szó – állította. Kifogásolta azt is, hogy nem egybeszerkesztett normaszöveg formájában jutott el hozzájuk a teljes tervezet, illetve hogy nem ismerik a törvényhez tartozó végrehajtási rendeletet.
Úgy fogalmazott, számos olyan elem van a törvénytervezetben, amely nem teszi vonzóvá a pedagógusi pályát, továbbá szerzett jogokat vesz el a tanároktól. Sérelmezte azt is, hogy a köznevelési törvényre vonatkozó javaslat szerint elvonnak jogköröket a nevelőtestületektől, illetve hogy az egyeztetésekről nem készültek olyan jegyzőkönyvek, amelyek híven tükrözték volna az ott elhangzottakat.
Kijelentette: Brüsszelhez fognak fordulni a törvényjavaslat miatt, mert bár az oktatásügy tagállami hatáskör, az EFOP Plusz programban a kormány egy olyan vállalást tett, hogy jogszabályokkal segítik elő a pedagóguspálya vonzóvá tételét és a fizetések emelését a szakszervezetekkel történő konszenzus kialakítása mellett, és ennek fejében ad pénzt béremelésre az unió.
A vállalás szerint legalább 140 ezer pedagógusnak kell a fizetését emelni úgy, hogy 2025-re érje el a diplomásátlagbér legalább 80 százalékát – mondta Nagy Erzsébet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!