A PDSZ szerint a kormány nem akar konszenzust

Brüsszelhez fordulna a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a pedagógusok jogállására vonatkozó törvényjavaslat miatt.

Budapest, 2023. április 24. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja beszédet mond a pedagógusok előkészítés alatt lévő státusztörvénye ellen tartott tüntetésen a Belügyminisztérium Széchenyi téri épülete előtt 2023. április 24-én. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Nem törekszik konszenzusra a kormány – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja a pedagógusok jogállásáról szóló törvénytervezet kapcsán. Hozzátette, szerinte a tervezet olyan elemeket tartalmaz, amelyeket az érdekképviseleti szervezettel nem egyeztettek. 

Úgy vélekedett, az eredeti tervezetben nem volt szó a béremelés ütemezéséről, ami a friss anyagba bekerült. 

Eszerint július elsejéig visszamenőleg kapnának béremelést a pedagógusok, amit nem is kötelező megadni nekik és csak decemberben fizetnének ki, azaz „nem lenne rögtön érzékelhető a kollégák számára” – fejtette ki.

Nagy Erzsébet szerint probléma az is, hogy ha valaki nem vállalja a törvény hatálya alatti továbbfoglalkoztatást, akkor a 15 nap, ami alatt ezt eldöntheti, szeptemberre tolódott a korábban júniusra tervezett helyett.

Kitért arra is, hogy eredetileg a közalkalmazotti felmentésnek megfelelő javadalmazást kellene annak a pedagógusnak kapnia, aki nem vállalja a továbbfoglalkoztatást. Ez 30 évnyi közalkalmazotti jogviszony után akár nyolchavi távolléti díj is lehetne, hozzáadva még a közalkalmazotti végkielégítést. A mostani tervezetben egyhavi felmentési időről, illetve három hónapra vonatkozó végkielégítésről van szó – állította. Kifogásolta azt is, hogy nem egybeszerkesztett normaszöveg formájában jutott el hozzájuk a teljes tervezet, illetve hogy nem ismerik a törvényhez tartozó végrehajtási rendeletet.

Úgy fogalmazott, számos olyan elem van a törvénytervezetben, amely nem teszi vonzóvá a pedagógusi pályát, továbbá szerzett jogokat vesz el a tanároktól. Sérelmezte azt is, hogy a köznevelési törvényre vonatkozó javaslat szerint elvonnak jogköröket a nevelőtestületektől, illetve hogy az egyeztetésekről nem készültek olyan jegyzőkönyvek, amelyek híven tükrözték volna az ott elhangzottakat.

Kijelentette: Brüsszelhez fognak fordulni a törvényjavaslat miatt, mert bár az oktatásügy tagállami hatáskör, az EFOP Plusz programban a kormány egy olyan vállalást tett, hogy jogszabályokkal segítik elő a pedagóguspálya vonzóvá tételét és a fizetések emelését a szakszervezetekkel történő konszenzus kialakítása mellett, és ennek fejében ad pénzt béremelésre az unió. 

A vállalás szerint legalább 140 ezer pedagógusnak kell a fizetését emelni úgy, hogy 2025-re érje el a diplomásátlagbér legalább 80 százalékát – mondta Nagy Erzsébet.

Borítókép: Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja beszédet mond a pedagógusok előkészítés alatt lévő státusztörvénye ellen tartott tüntetésen a Belügyminisztérium Széchenyi téri épülete előtt 2023. április 24-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)