Egyre többen vesznek magyar gyümölcsöket a külföldi termékek helyett

A felelős és tudatos döntés minden téren a szezonális, azaz a természetes érési időben szüretelt hazai gyümölcs fogyasztása – közölte az Agrárminisztérium hétfői közleménye szerint az agrárminiszter.

20200506 nyarsapat eper szedes ideny munkasok kiss miklos gazda havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

A közlemény szerint a szedd magad akciók kiváló lehetőséget teremtenek a friss és biztonságos élelmiszerek fogyasztására. A miniszter hangsúlyozta, 

érdemes kivárni a Magyarországon termett gyümölcsök érési idejét, mert így az import helyett ízletesebb termékek választhatók.

Nagy István példaként említette a szamócát, amelynek most van itt a fő szezonja. Hozzátette, ennél a gyümölcsnél továbbra is a nagyon ízletes fajták dominálnak, és a fajtaválasztásnál nem a hosszú eltarthatóság a meghatározó, hanem a zamat. Éppen ezért sok belföldi fogyasztó a sokkal jobb ízű magyar szamócát részesíti előnyben az importált termékekkel szemben.

A miniszter kiemelte,

az itthon termesztett gyümölcsnek kisebb az ökológiai lábnyoma, hiszen nem utazik annyit, mint a külföldről behozott termékek, így a környezetünket is kevésbé terheljük. Ennek érdekében az agrártárca számos intézkedéssel erősíti a rövid ellátási láncot.

Kifejtette, az elmúlt tíz évben tovább nőtt a kereslet a helyi termelők által előállított termékek iránt. Már 2012 októberében száztizenhét termelői piac létrehozásáról számolhattak be, mára pedig ez a szám csaknem megháromszorozódott: tavaly év végén már háromszázhuszonnégy termelői piac működött országszerte – áll a közleményben.

Nagy István emlékeztetett rá, hogy az AM a Vidékfejlesztési programon keresztül hirdette meg a kistermelők termelési és értékesítési lehetőségeinek stabilizálását segítő beruházási pályázati csomagot. A 2020 októberében megjelent felhívásban vidéki térségekben működő önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok és nonprofit szervezetek nyújthattak be legfeljebb százmillió forintnyi támogatási kérelmet új vagy már meglévő, helyi termékértékesítést szolgáló piacok és vásárterek létrehozására, fejlesztésére. 

A támogatás intenzitása nyolcvanöt és kilencvenöt százalék között alakult. A piacok számának emelkedésével egyenes arányban nőtt a regisztrált kistermelők száma is. Míg 2010-ben megközelítőleg ötezer kistermelőt regisztráltak, 2022-ben már közel huszonkétezer-ötszázat tarthattak számon

– tette hozzá.

Nagy István kiemelte, nemzetgazdasági, sőt adott esetben nemzetbiztonsági szempontból is fontos cél, hogy a lakosság elsősorban a magyarországi előállítású termékeket keresse és vásárolja. Különösen így van ez az élelmiszerek esetében. A magyar termékek választása a magyar családok megélhetését és a magyar gazdaságot is támogatja – fűzte hozzá a tárcavezető a közlemény szerint.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Havran Zoltán/Magyar Nemzet)