Éles migrációs fordulat a Jobbikban

– A migránsok kvóta szerinti szétosztását Európában a Jobbik sosem támogatta – mondta egy éve Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke, aki a múlt héten megszavazta azt a migránsok kötelező szétosztására vonatkozó javaslatot, amit aztán az uniós belügyminiszterek tanácsa többségi döntéssel elfogadott. Hozzá hasonlóan a magyar baloldali EP-képviselők is a kvóta mellett voksoltak, ők mindeközben tagadják a kötelező áthelyezés tervét.

Kecskemét, 2014. március 8. Vona Gábor, a Jobbik elnöke és miniszterelnök-jelöltje (b) és Gyöngyösi Márton, a párt országgyûlési képviselõjelöltje beszélget a Jobbik lakossági fórumán Kecskeméten, a Három Gúnár Rendezvényházban 2014. március 8-án. MTI Fotó: Bugány János Fotó: MTI/Bugány János

„A Jobbik nem támogatja a kényszerbetelepítést, csak a fideszes lakájmédia hazudik megint” – hirdette a párt saját hírportálja hatalmas betűkkel 2018 áprilisában, négy nappal az országgyűlési választások előtt. Az Alfahír akkori beszámolója szerint rágalomhadjárat indult a „kormánypárti silánymédiában”, amely szerint Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője azt mondta, végrehajtanák a migránsok kényszerbetelepítését. „Csakhogy Gyöngyösi ilyet nem mondott” – írta az Alfahír, mert szerintük Gyöngyösi arról beszélt, hogy „Amikor migrációs válság van, meg kell védeni az országot, felhúzni a kerítést, felállítani a határvédelmet”.

„Gyöngyösi egyszer sem állította azt, hogy a Jobbik elfogadná a kvótákat, vagy a kényszerbetelepítések mellett állna, csupán a valódi menekültek esetében beszélt szolidaritásról és nemzetközi kötelezettségről” 

– érvelt a portál.

Újabb köpönyegforgatás

A párt EP-képviselője még szűk egy éve is úgy fogalmazott az Alfahírnek, hogy a migránsok kvóta szerinti szétosztását Európában a Jobbik sosem támogatta. A fentiekkel szemben Gyöngyösi Márton most egyike azon hazai ellenzéki EP-képviselőknek, aki támogatta azt a migránsok kötelező szétosztására vonatkozó javaslatot, amit aztán az uniós belügyminiszterek tanácsa többségi döntéssel elfogadott.

Nem a migráció kérdése az első és egyetlen, melyben a Jobbiknak nem sikerül következetes álláspontot fenntartania. Így volt ez Ukrajna vagy Oroszország megítélésével, az Európai Uniós tagsággal, a NATO szerepével vagy akár Gyurcsány Ferenccel. A párt EP-képviselőjének mostani lépése így talán már nem is meglepő, bár tény, 

nem ő az első a Jobbikban, aki a migrációt illetően mást mondott, majd mást tett.

Emlékezetes, a kormány 2016-os alkotmánymódosító javaslatát – amely szerint az alaptörvény rögzítse, Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be, a Jobbik-frakció nem támogatta, így a módosítás nem kapott kétharmados többséget. Pedig korábban Vona Gábor maga mondta, aki nem szavazza meg a javaslatot, az hazaáruló. Gyöngyösi Márton akkor a Jobbik országgyűlési képviselője volt.

Nemzeti helyett pártpolitika

A migránsok tagállamok közötti kötelező szétosztásának gondolata 2015-ben született meg Brüsszelben. Míg a magyar kormány a kezdetektől ellenezte ezt, a hazai ellenzék pártpolitikai kérdésként kezelte a migrációt, így

amikor az Országgyűlés kormánypárti többsége 2015-ben arról döntött, hogy megtámadja az Európai Bíróságon a kötelező szétosztási mechanizmust, a kvótaper megindításáról szóló döntést a baloldal, vagyis az MSZP, a DK, az Együtt, a PM, az MLP és az LMP nem szavazta meg.

 Egy évvel később a magyar baloldali EP-képviselők, azaz Szanyi Tibor, Ujhelyi István, Molnár Csaba, Niedermüller Péter, Jávor Benedek, Meszerics Tamás már amellett szavazott Brüsszelben, hogy pénzbüntetéssel sújtsák azokat az országokat, amelyek nemet mondanak a kényszerbetelepítésre. A baloldalon ennek ellenére tagadták, hogy lenne betelepítési kvóta. Kunhalmi Ágnes 2015-ben hisztinek és műbalhénak nevezte a a migránsáradatot. Gyurcsány Ferenc a 2015-ös párizsi terrortámadás után egyenesen azt mondta: 

jobban kell félni a kutyapiszoktól, mint a terroristáktól, és többször is hangsúlyozta, be kell fogadni a migránsokat.

– Magyarország nem csak képes befogadni messziről jött embereket, de jól is járna velük – mondta a bukott kormányfő. 2019-ben Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára már arról beszélt: 

a migráció olyan, mint az ufók. Egyik sem létezik.

Az LMP azt hangsúlyozta, hogy káros az a politika, amit Magyarország folytat, és káros, hogy Magyarország nemet mond a kvótaperben is érintett 1300 migráns befogadására. Az LMP politikusai akkor azt mondták, nem tudják máshogy elképzelni a válság megoldását, csak a kötelező kvótarendszerrel. Tóth Bertalan, a szocialisták frakcióvezetője 2016. szeptemberében a Népszavának azt mondta: 

Kötelező betelepítési kvóta nincs, és nem is lesz.

Az MSZP-ből azóta távozott Ujhelyi István pedig ugyancsak 2016-ban közösségi oldalán azt írta, nincs és nem lesz semmilyen kötelező kvóta.”

Igen a kvótára

A helyzet mit sem változott 2016 óta, hiszen a magyar baloldal összes képviselője támogatta azt a migránsok kötelező szétosztására vonatkozó javaslatot, amit múlt héten az uniós belügyminiszterek tanácsa többségi döntéssel elfogadott.

Gyöngyösi Márton, Cseh Katalin, Molnár Csaba EP-képviselők igent mondtak a migránskvótára (Fotó: Európai Parlament)

Igent mondott a kötelező migránskvótára Ara-Kovács Attila, Cseh Katalin, Dobrev Klára, Donáth Anna, Gyöngyösi Márton, Molnár Csaba, Rónai Sándor és Ujhelyi István is.

Mindeközben tagadják a kvóta terv létezését. „Ez nem igaz, ez hazugság”– mondta a DK-s Arató Gergely, aki szerint nem lesz kötelező áthelyezés Magyarországra. Dobrev Klára pedig azt mondta, nem volt brüsszeli döntés a szétosztásról.

Az uniós belügyminiszterek által most megszavazott kvótatervezet szerint az 

Európai Unióba érkező migránsokat a jövőben minden tagállamnak, így hazánknak is kötelező lesz befogadni, sőt az érkezők harmadának a kérelmét Magyarországon kell elbírálni.

Aki ezt nem teszi, súlyos büntetésre számíthat, minden egyes be nem fogadott illegális bevándorló után 22 ezer eurót, azaz nyolcmillió forintot kell fizetni. A jelenlegi terv szerint hazánkat évente legalább 8500, de akár 30 ezer migráns befogadására is kötelezhetik; ha erre nem vagyunk hajlandók, az a maximumot tekintve nagyjából 250 milliárd forint büntetést is jelenthet évente. 

Borítókép: Vona Gábor és Gyöngyösi Márton (Fotó: MTI/Bugány János)