Jön az első hőhullám, de már azt is tudni, mikor fordul a kocka

Kiderült az is, hogy melyik volt a legforróbb nyár.

1484960015 Fotó: JeanLucIchard

Érkezik az idei szezon első hőhulláma, de pénteken hidegfront hatására néhány fokkal visszaesik a hőmérséklet – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfő délutáni videójából.

Kuntár Roland meteorológus elmondta, hogy a következő napokban nagyon meleg időre kell számítani, napról napra egy-két fokkal emelkedik a hőmérséklet, és ez kitart péntekig. Hozzátette, jelenleg a Kárpát-medencét meleg levegő tölti ki, amely nagyrészt száraz, de ahol kedvezőek a nedvességi viszonyok, ott kialakulhatnak záporok, zivatarok a hét közepén is. 

Pénteken azonban nyugat felől egy hidegfront érkezik, ami azt jelenti, hogy nagy területen alakulhatnak ki záporok, zivatarok, akár heves zivatarok is. Emiatt néhány fokkal visszaesik a hőmérséklet a hét végére, és hűvösebbre fordul az idő – tette hozzá.

ENSZ: A tavalyi volt minden idők legforróbb nyara Európában

A 2022-es volt Európa legforróbb nyara, a tavalyi éves átlaghőmérséklet pedig a valaha mért legmagasabb értékek között van − derült ki az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) és az Európai Unió (EU) kutatói által közösen készített éves jelentésből.

A hétfőn közzétett tanulmány szerint

Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, ahol az 1980-as évek óta a globális átlag nagyjából kétszeresével nőtt az átlaghőmérséklet. A jelentésben kiemelik, hogy a perzselő hőség mintegy 16 ezer ember halálát okozta.

Sajnálatos módon ez nem tekinthető éghajlati különlegességnek vagy egyszeri eseménynek

− hangsúlyozta Carlo Buontempo, az EU műholdas Föld-megfigyelési programján, a Copernicuson belüli klímaváltozást figyelő szolgálat (Copernicus Climate Change Service, C3S) igazgatója.

A klímaváltozást és annak fejlődését tekintve a kutatócsoport jelenlegi meglátásai szerint az olyan időjárásbeli események, mint amelyeket múlt évben tapasztalhattunk Európában, egy minta részét képzik, mely szerint nemcsak gyakoribbá, de intenzívebbé is válnak a szélsőséges hőhullámok − tette hozzá Buontempo.

Az európai rekordmeleg nyárban szerepet játszik, hogy a kontinens számottevő része az Északi-sarkvidékhez és az úgynevezett szubarktikus régióhoz, vagyis az Északi-sarkvidékkel szomszédos területhez tartozik, amely a bolygó leggyorsabban melegedő régiója.

Emellett nemcsak rekordmennyiségű gleccser olvadt el tavaly, de a Földközi-, a Balti- és a Fekete-tenger térségéből is súlyos és szélsőséges tengeri hőhullámokról adtak jelentést a múlt évben.

A jelentésben a szakértők világszerte további rekordhőmérsékletekre figyelmeztettek, amelyet súlyosbít az El Nino, azaz a Csendes-óceán egy részének természetes, átmeneti és alkalmi felmelegedése.

Borítókép: illusztráció (Forrás: Shutterstock)