Feltehetően nem fogja többé elhagyni Oroszországot a nemzetközi elfogatóparanccsal körözött Kovács Béla, egykori jobbikos EP-képviselő.
Noha léteznek nemzetközi szerződések, és Magyarország és Oroszország között is van hatályos kiadatási egyezmény, azok nem kötelezik Oroszországot arra, hogy Kovács Bélát kiadják.
Mint ismert, a volt jobbikos EP-képviselő ellen nemzetközi és uniós elfogatóparancsot adott ki a törvényszék, mert kémkedéssel és csalással vádolják.
Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Nemzetközi Jogi Tanszékének vezetője lapunknak elmondta, 1958 óta van hatályban egy, eredetileg magyar–szovjet polgári családügyi és bűnügyi jogsegélyegyezmény, ami lényegében egy kétoldalú kiadatási egyezményként is funkcionál hazánk és Oroszország között.
Ez alapján kérhetjük Oroszországot arra, hogy adják ki Kovács Bélát, viszont az egyezmény szabályozza, milyen feltételek mellett köteles az orosz fél a kiadásra
– tájékoztatott Tóth Norbert. – Ez egyrészt olyan bűncselekmény esetén fordulhat elő, amelyet mind a két ország büntetőtörvénye bűncselekményként ismer el. Ez az úgynevezett kettős inkrimináció. Ezzel azonban jelen esetben az a gond, hogy
az Európai Unió intézményei elleni kémkedés Oroszországban nem bűncselekmény, így ez a rész megdől.
Kovács Bélát ugyanakkor a hírek szerint költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás miatt is elítélték. Ebben az esetben viszont legalább egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény kell a kiadáshoz, ami megáll, és Oroszországban is a büntetőtörvénykönyvbe ütközik – fejtette ki. Hozzátette: ha a sajtóhírek igazak arról, hogy Kovács Bélának orosz állampolgársága is van,
Oroszország a volt képviselőt a saját állampolgáraként fogja kezelni, és nem fogja érdekelni, hogy van egy magyar állampolgársága is.
A szerződés értelmében pedig megtagadhatja a saját állampolgárának kiadását – folytatta a szakértő, aki szerint ha Kovács Béla valóban rendelkezik orosz állampolgársággal, és valóban Oroszországban tartózkodik, nehéz kiadatási kérelemmel Magyarországra szállítani.
Tóth Norbert kitért az Európa Tanács (ET) 1957-ben született többoldalú szerződésére is, melyet Oroszország is aláírt, amelynek részese annak ellenére, hogy magának az ET-nek már nem tagja. – Itt ugyanaz a helyzet áll fent, vagyis Oroszország nem köteles a saját állampolgárát kiadni – szögezte le. Hozzátette ugyanakkor:
az elfogatóparancs Magyarország részéről mégis érthető, mert Kovács Béla szinte bárhova menne, ez alapján őrizetbe vennék, és kiadnák hazánknak.
– Ha elhagyja Oroszországot, és Interpol-tagállamba utazik vagy olyan országba, ahol ez a többoldalú ET-szerződés hatályos, ki fogják adni, ha a tartózkodási helyén fennáll a kettős inkrimináció. Van ugyanis Oroszországon kívül is egy-két olyan ország, ahol szintén nem bűncselekmény az EU intézményei ellen kémkedni – hangsúlyozta. Tóth Norbert szerint mindent egybevetve Kovács Béla feltehetően nem fogja többet elhagyni Oroszországot.
Borítókép: Kovács Béla (Fotó: Mirkó István)
