Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden késő este benyújtotta a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslatot, amit Pintér Sándor belügyminiszter jegyez. A javaslat a belügyminiszter szerint azt a célt szolgálja, hogy a gyermekeket nevelő, oktató pedagógusok szakmai és anyagi megbecsülése javuljon – aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban keressen. Ehhez persze az is kell, hogy Brüsszelből érkezzenek meg az uniós pénzek, amelynek eredményeképpen fokozatosan a diplomásátlagbér 80 százalékát elérő fizetésük lehet a tanároknak.
Félmilliótól másfél millió forintig terjedhetnek a fizetések
A törvénytervezet ennek megfelelően eddig még nem látott mértékű, komoly fizetésemeléseket helyez kilátásba, ellentétben az érdekvédők azon állításával, hogy nem kívánják a jövőben sem elismerni a pedagógusokat. Ha a törvényjavaslatot elfogadja a parlament, a pedagógusok felső kategóriáiban akár másfél millió forintot is kereshetnek majd egyes tanárok havonta a munkáltatók szakmai kritériumok alapján elvégzett mérlegelése szerint.
A Pedagógus I. kategóriában 410 000 forinttól 1 065 000 forintig, Pedagógus II. esetén 430 000 forinttól 1 135 000 forintig terjedhet a fizetés mértéke, egy mesterpedagógus ugyanakkor 520 000 forinttól 1 365 000 forintig, egy kutatótanár pedig 640 000 forinttól 1 470 000 forintig terjedő mértékben kaphat illetményt.
Az az állítás sem felel meg a valóságnak, hogy ebből a szempontból, a korábbi jogviszonyuk megszüntetése miatt, a pedagógusok ki lesznek szolgáltatva a munkáltatónak, a törvényben ugyanis azt is meghatározzák, hogy a fizetések mértékéről milyen szempontok alapján lehet dönteni. A munkáltatói jogkör gyakorlójának figyelembe kell vennie majd például a szakmai gyakorlati idő mértékét, az iskolai végzettséget, a szakképesítést, az idegennyelv-ismeretet, önkéntesen vállalt többletfeladatokat is. Ehhez pedig a munkáltató minden évben köteles a köznevelésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógus teljesítményét. A tiltakozó pedagógusok szerint ez azt jelentheti, hogy nagy különbségek is lehetnek a tantestületen belül az illetményekben a jövőben, ami bérfeszültséget okoz, a kormány viszont azzal érvel, hogy az értékeléseket a munkáltató végzi és ezzel lehetőséget kap a motivációra a minőségi munkavégzéshez, amire eddig kevésbé volt lehetőség. Különös figyelmet fordít a törvénytervezet azokra a pedagógusokra, akik olyan településeken vagy olyan intézményekben dolgoznak, ahol kiemelt feladat a felzárkóztatás, ők mintegy húsz százalékkal magasabb illetményt kaphatnak majd.
Többhavi díjnak megfelelő végkielégítés
Ehhez persze az kell, hogy az államilag meghatározott közalkalmazotti helyett automatikusan átlépjen mindenki az úgynevezett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba, aki a pályán kíván maradni az érintett intézményekben. A pedagógusok könnyebb elhelyezkedése érdekében a próbaidőt is csökkentik hat hónapról háromra, viszont a felmentési idő is legalább két hónap kell hogy legyen a jövőben, miközben nem haladhatja meg a nyolc hónapot. A felmentési idő függhet a munkaviszony idejétől is. A törvényjavaslat szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyról bármikor le is lehet mondani, de ezt kötelező megindokolni.
A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók végkielégítést is kaphatnak. Ez húsz év jogviszonyban töltött idő után nyolchavi távolléti díjnak megfelelő összeg lehet, de már három év után egyhavi illetménynek megfelelő végkielégítés kapható.
A jogalkotók gondoltak a nyugdíj előtt állókra is, a végkielégítés mértéke négyhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a foglalkoztatotti jogviszony az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.
Nyolcórás munkaidő, ötven nap szabadság
A szakszervezetek sokat kritizálták a kormányt azért is, mert eredetileg 12 órás felső korlátot határoztak meg a napi kötelező munkaidőre. Ezt a javaslatban elhagyták, vagyis a teljes napi munkaidő nyolc óra lesz. Eközben a szabadság idejét is megnövelték,
az alapszabadság mértéke évi ötven munkanap lenne, amelyből a munkáltató legfeljebb tizenöt munkanapot vehet igénybe a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás, gyermekfelügyelet, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység céljára.
Amíg egy pedagógusnak alsó osztályos gyermeke van, addig nem lehetne átvezényelhető, de kikerült az is a javaslatból, hogy tanársztrájk esetén másik intézménybe küldjék a diákokat.
Sérthetetlen a magánélet, véleményezési jog
A belügyi tárca rég visszalépett attól a javaslattól is, hogy ellenőrizhető legyen a tanárok saját számítógépe. Továbbra is a munka törvénykönyve rendelkezik majd a munkavállalók, így a pedagógusok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról. A tanárok magánélete sérthetetlen, a munkáltatótól kapott laptopok, táblagépek tanítással, neveléssel összefüggő tartalmába azonban a munkáltató betekinthet. A most benyújtott törvényjavaslat szerint a pedagógusoknak és tantestületeknek jellemzően véleményezési joguk is lesz az intézményüket/iskolájukat érintő kérdésekben, a végső döntéseket pedig az igazgató és a fenntartó hozza meg.
Illetményrendszer
A most benyújtott törvényjavaslat kimondja: „A havi illetmény összege
- Gyakornok esetén: a kormány által rendeletben megállapított összeg,
- Pedagógus I. esetén 410 000 forinttól 1 065 000 forintig terjedhet,
- Pedagógus II. esetén 430 000 forinttól 1 135 000 forintig terjedhet,
- Mesterpedagógus esetén 520 000 forinttól 1 365 000 forintig terjedhet,
- Kutatótanár esetén 640 000 forinttól 1 470 000 forintig terjedhet.
A munkáltatói jogkör gyakorlója erről a következők alapján mérlegelhet:
- „a szakmai gyakorlati idő mértéke,
- a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés,
szakképzettség melletti, a kinevezésében feltüntetett további, munkakörében hasznosítható szakképesítés, idegennyelv-ismeret megléte, - a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót több köznevelési intézményben vagy több feladatellátási helyen foglalkoztatják,
- munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte,
- a felelős gazdálkodás eredményeképp a munkáltató rendelkezésre álló forrás összege”
Borítókép: Zalaegerszegi Öveges József Általános Iskol – Iskolai digitális táblák átadása (Fotó: Katona Tibor/ Zalai Hírlap)
