Mégsem veszélyesek az édesítőszerek az egészségre?

Nem igaz, hogy a mesterséges édesítőszerek hosszú távú használata 2-es típusú cukorbetegséghez vagy szív- és érrendszeri betegségekhez vezet – reagált Szabó Adrienn klinikai dietetikus a WHO nemrégiben kiadott iránymutatására, amely óva int a mesterséges és a természetes édesítőszerek használatától. A szakember hozzátette, a gond nem az édesítőszerekkel van, hanem azzal, ha valaki csupán ezzel akarja megoldani a súly- vagy egészségügyi problémáit.

316098401 Fotó: Pat_Hastings

"Eddig is tudtuk, hogy az édesítőszerek használata önmagában nem vezet testtömeg-, illetve testzsírcsökkenéshez, az pedig, hogy egészségkárosító hatása van, nem igaz" – reagált az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrégiben közzétett új iránymutatására Szabó Adrienn klinikai dietetikus. A WHO ajánlása úgy fogalmaz: a rendelkezésre álló bizonyítékok szisztematikus áttekintésének eredményei arra utalnak, hogy az édesítőszerek használata nem jár semmilyen hosszú távú eredménnyel a testzsír csökkentésében, a felnőttek és gyermekek esetében sem. 

Sőt az Egészségügyi Világszervezet szerint a hosszú távú használatának számos negatív hatása lehet, mint például a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és a halálozás kockázatának növekedése felnőtteknél. Francesco Branca, a WHO táplálkozási és élelmiszer-biztonsági igazgatója így azt tanácsolja, fontoljuk meg az édesítőszerek használatát és keressünk inkább más alternatívát, fogyasszunk természetes cukrokat tartalmazó élelmiszereket, például gyümölcsöket, válasszunk inkább cukrozatlan ételeket és italokat.

Rákkeltő édesítőszerek?

Szabó Adrienn szerint két dolog okozott félreértést a WHO állásfoglalása körül. "Egyrészt a WHO nem azt állítja, hogy az édesítőszerek miatt alakulnak ki civilizációs betegségek, nem ok-okozati kapcsolat van köztük, hanem csak összefüggés. A kettő pedig nem ugyanazt jelenti.  Másrészt, nehezen érthető, hogy mi lenne a megoldás, mert az ajánlás kiragadta a rendszerből az édesítőszereket, de nem helyezte kontextusba azt. Hiszen nem önmagában fogyasztjuk ezeket, hanem beépítve az életünkbe, az étkezéseinkbe, az életmódunkba. A WHO jelen közleményében nem vizsgálja az édes ízhez kapcsolódó magatartásunkat, az emberek étkezési kultúráját sem, pedig mindegyik fontos, amikor az édesítőszerekről beszélünk" – hívta fel a figyelmet.

Meg kell érteni, nem az a baj, hogy három szelet cukros süteményt eszünk meg, vagy három szelet édesítőszereset, hanem hogy ekkora mennyiségben vágyik a lelkünk/tudatunk az édes ízre. Sokkal inkább ez a függőség vezet káros folyamatokhoz. Sajnálom, hogy a közlemény úgy csapódik le, hogy eddig a cukor volt a bűnbak, most pedig az édesítőszert tettük azzá 

– fogalmazott a szakember.

Az egyik leggyakrabban elhangzó kérdés, hogy az édesítőszerek vajon többet ártanak-e, mint használnak, a Google keresések dobogóján nem véletlenül áll az a kérdés: Rákkeltők-e az édesítőszerek? A klinikai dietetikus azonban nyugalomra int. 

"Ez szerencsére nem igaz, pedig hosszú évtizedeken keresztül próbálták bizonyítani, hogy az édesítőszerek károsak lehetnek az egészségre: a kísérletek során kutyáknak, patkányoknak nagyjából 200 liternyi kólában megtalálható édesítőszernek megfelelő mennyiséget adtak ezekből, hogy kiderüljön, károsítja-e a májsejteket vagy húgyhólyagrákot okoz. Tudtommal semmilyen – hitelesített – tanulmány nem született ez idáig, ami bebizonyította volna, hogy az édesítőszerek önmagukban károsak" – magyarázta Szabó Adrienn.

 

Szabó Adrienn, klinikai dietetikus nyugalomra int, a WHO állásfoglalása kiegészítésre szorul       Fotó: The Orbital Stranges Project

 

Már a gondolattól is hízom!

"Az ugyan tény, hogy egyes édesítőszerek megváltoztatják a bélflórát, de, ha egészen őszinték akarunk lenni, akkor mi az, ami nem változtatja meg? Minden, amit elfogyasztunk, az hatással van rá, de a változás nem jelenti automatikusan azt, hogy ez a mérhető különbség gondot is jelent az egészségünkre. Akkor károsak ezek a szerek, ha azt hisszük, ez a kulcsa a fogyásunknak, és elhisszük, hogy azzal, hogy a cukrot édesítőszerre váltottuk, azzal garantáltuk az egészségünket. Közel sem, sőt gyakori, hogy azt hisszük, az édesítőszerrel készült finomságokból korlátlanul fogyaszthatunk. A túlfogyasztáskor teljesen mindegy, hogy természetes cukorforrással vagy édesítőszerrel történik, káros stresszt jelent a szervezetnek. Az édesítőszerek pedig elterelik a fókuszt a lényegről: miért is akarunk mi korlátlanul enni?"  – tette fel a kérdést. 

A klinikai dietetikus szerint gyakori tévhit az is, hogy az édesítőszerrel „becsapjuk” a szervezetünket, hiszen az édes íze miatt az agyunk azonnal megemeli az inzulinszintet. 

"Táplálkozás-élettani kiegészítés: igaz, hogy az édesítőszer íze megindítja az inzulinelválasztást, de egy egészséges ember esetében mindez az inzulinváltozás a normál tartományon belül történik meg. Érdekesség: összetett folyamatok mentén (kefalikus inzulintermelés) nemcsak az édes ízre reagál így a szervezet, hanem arra is, ha a szomszédunk süteményt sütött és megcsap minket az illata, vagy valaki a buszon csokoládépapírral csörög, sőt már attól is beindul az inzulintermelés, ha rágondolunk valamilyen ételre" – sorolta. 

A szakember szerint érdemes feltenni a kérdést, mi az „egészségtelenebb”: megenni egy kevés, cukrot tartalmazó süteményt vagy folyton édesítőszerrel készíteni az ételeket és közben gondolatban egész nap az étkezések körül járni. "Nos, az édesítőszer nem kémiai mivolta miatt lehet káros, hanem sokkal inkább a köré csoportosuló lelki vonatkozások miatt – vélte a klinikai dietetikus.

 

Aszpartam egyenlő méreg?

Talán a legmegosztóbb édesítőszer évtizedek óta az aszpartam, amelyet, ha meglátunk az összetevők listáján, azonnal a méreg és a rák kifejezés ugrik be. Szabó Adrienn azonban ezzel kapcsolatban is tudományos higgadtsággal reagált. 

"Az aszpartamnak három összetevője van: aszparaginsav, fenil-alanin és metanol. Szervezetünkben lévő fehérjéket húszféle aminosav építi fel: ebből az egyik az aszparaginsav, a másik pedig a fenil-alanin (ráadásul ez utóbbi esszenciális). Az, hogy az aszpartam önmagában károsítja a bélflórát, azért nem lehetséges, mert összetevőit ismerve láthatjuk, hogy már a vékonybélben felszívódik, tehát el sem jut a vastagbélbe. A harmadik összetevő pedig a metanol (metil-alkohol), amely csupán tíz százalékban alkotja az aszpartamot. Ekkora mennyiségben teljesen biztonságos összetevő. Legalább háromszáz liter diétás kólát kellene meginnunk ahhoz, hogy a benne lévő aszpartam toxikus hatása érvényesüljön. Szeretném leszögezni, hogy nem a diétás kóla mellett kampányolok, csak az édesítőszer mennyiségének érzékeltetésére használom példaként. Valamint inkább figyelemfelkeltés és tisztánlátás a célom, hogy sokkal inkább a mindennapi vörösbor és a „fertőtlenítő” pálinka károsítja igazoltan a mikrobiomunkat, mint önmagában egy gramm édesítőszer" – tette hozzá a dietetikus.

Gyakori tévhit, hogy az édesítőszerekkel "becsapjuk" a szervezetünket      Fotó: Shutterstock

 

Kávéba pötyi, süteménybe cukor?

A WHO figyelmeztetése arra is kitér, hogy az édesítőszerek hosszú távon összefüggésbe hozhatók bizonyos betegségekkel, mint például a 2-es típusú cukorbetegséggel. Szabó Adrienn szerint a a dolog hátterében összetett okok állhatnak. "Amikor a pácienseimet arról kérdezem, van-e valamilyen betegségük, az 50–70 év közötti korosztálynál rendszeresen előfordul, hogy a magas vérnyomást automatikusan mondják, de más problémát nem említenek. Majd negyed óra múlva véletlen kiderül, hogy egyébként szednek gyógyszert a cukrukra, de mivel tablettával – szerintük – jók az értékeik, nem tekintik magukat betegnek."

"A kávéba pötyit raknak, de a süteményt hagyományosan kristálycukorral készítik, a teába mézet tesznek. Azoknak a betegeknek, akiknek nincs betegségtudatuk, és csak hébe-hóba édesítőszert fogyasztanak, de valójában nem tartják be a cukorbetegeknek előírt diétát, előbb vagy utóbb jelentősen leromlik az állapotuk. Tehát nem attól nő a kettes típusú diabétesz kockázata, hogy mesterséges édesítőt használ valaki, hanem attól, hogy cukorbeteg létére nem figyel oda a szabályokra" – mutatott rá Szabó Adrienn egy fontos és hazánkban nagyon gyakori jelenségre. 

A szakember arra is kitért, a fiatalok sincsenek egyszerű helyzetben, a legtöbb túlsúlyos tinédzsernek az életmódváltás egyenlő azzal, hogy a cukrot édesítőszerre cseréli. Ez viszont nem vezet sehova, vagy legalábbis sikerre biztos nem, mert ahhoz, hogy az érintett fiatalok tényleg megszabaduljanak a felesleges kilóiktól, szakszerű, támogató segítségre (dietetikus, pszichológus) lenne szükség. 

"Az igazság az, hogy a mai fiataloknak nagyon nehéz, mert nem az van karnyújtásnyira, akitől tényleges segítséget kérhetnek, hanem a közösségi médiában elérhető „információk”. Ezek pedig az egészséges táplálkozásról egymásnak teljesen ellentmondók, nem beszélve arról, hogy már mindenki „szakemberként” ad tanácsot, fogyókúrás tippet, mindenféle hiteles tudás, forrás hiányában, pusztán saját intuíciók és meggyőződés alapján. Ez pedig veszélyes, mert a szélsőséges étrendek minden esetben kudarcba fulladnak, és végül mindennek az a vége, hogy a diétás üdítő mellé egy 36 centis pizza az belefér. Sajnálatos módon emiatt a tinédzserek valóban hajlamosabbak a diabéteszre és egyéb civilizációs betegségre" – sorolta, majd azzal folytatta: Esetükben sem a diétás üdítő és a pizza démonizálása a megoldás, hanem az étkezés, mint tápanyagbevitel, érzelmi kötődés, szociális esemény és kulturális tényező komplex rendszerének megértése.

 

Gyerekeknek is adhatunk édesítőszert?

Az édesítőszerek gyerekekre gyakorolt hatásáról keveset tudunk, egészen egyszerűen azért, mert nem végeznek gyerekeken ilyen vizsgálatokat. Éppen ezért ha tiltva nincs is, de nem is javasolják a fogyasztását, csak abban az esetben, ha valóban indokolt, tehát ha a gyermek diabéteszes. 

"Az édesítőszerek élettani hatását elsősorban állatkísérletekkel vizsgálják, ám ezek a tanulmányok humán szempontból nem mindig mérvadók. Vannak például olyan élettani folyamatok, amelyek csak a patkányokra jellemzők és sajnos nem ritka, hogy megadózisokkal kínozzák az állatokat, amely nem életszerű következtetésekhez vezet. A „természetes” édesítőszerekkel kapcsolatban pedig fontos, hogy tisztán lássuk: hiába hangzatos a mesterséges helyett ez a varázsszó, a stevia is igazából csak akkor lenne természetes, ha a jázminpakóca levelét rágcsálnánk, kivonatként már túlzás lenne azt mondani rá, hogy természetes. Ilyen alapon a cukor is természetes, hisz cukorrépából vonják ki" – tájékoztatott a klinikai dietetikus.

"A gyerekeknél az – lenne – a fontos, hogy elsősorban a természetes édes ízt ismerjék meg életük első két-három évében, tehát mindenféle hozzáadott cukor és édesítőszer nélkül teljenek az étkezések, de a cukrot azért mégsem bűnnek és csalásnak vagy különleges jutalomnak minősítve. A legártalmasabb viszont az, hogy a gyerekek jelentős része egyszerűen nem lát maga előtt jó példát, a szülők nagyon gyakran diétáznak, a gyermeknek alapvetően tiltják az édességet, de szeretetnyelvként mégis különösen előtérben van az édesség. Az édes ízzel kialakult egészségtelen viszonyunknak pedig számtalan negatív hatása van" – összegzett Szabó Adrienn.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Shutterstock)