Olyan új életpálya és bérezés alakul, amivel motiválják a tanárokat – jelentette ki Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a XXI. Század Intézet Digitális trendek című konferenciáján a Kertész Imre Intézetben.
Hangsúlyozta, azért hoz újdonságot a pedagógusi életpálya törvény, mert az a filozófiai változás jellemzi, hogy aki segít a lemaradottakat felhozni, az akár 100-200 ezer forinttal is több fizetést kap.
A tudáshoz könnyű hozzáférni a digitális eszközök révén, a motivációt a szülő és a tanár adja meg, a számonkérés pedig kikerülhetetlen – hívta fel a figyelmet. Az államtitkár úgy vélekedett: bár a mesterséges intelligencia segíteni fog, a tanárokat meg kell becsülni, mert a személyiségük nem helyettesíthető.
Megállapította: radikális lépésre van szükség a mesterséges intelligencia miatt, mert ilyen kihívások még sosem voltak a felsőoktatásban. A jövőt nem lehet megállítani, Magyarország pedig olyat lépett a digitális oktatás terén, amit sok másik ország irigyelne. Kiemelte: a magyarországi nyelvoktatásban már a mesterséges intelligencia tanítja a gyerekeket, ez méri a nyelvi készségeket, jól használható, könnyen hozzáférhető és ingyenes.
– Ma már ott tartunk, hogy az összes tartalom szabadon letölthető, amelyek rengeteg okos tartalommal vannak felruházva. Kevés európai országnak van olyan egységes és elérhető, állami, ingyenes digitális tára, mint nekünk, de a pedagógus nem pótolható
– állította. Megjegyezte, az idős emberek között is sokan használják a digitális eszközöket.
Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkára szerint a technikai fejlődésnek köszönhetően az okoseszköz-használat szinte százszázalékos, sikerült mindenkinek tabletet biztosítani. Az okoseszközök iskolai használata felvet problémákat, mert valahol tiltják ezeket az eszközöket, Magyarországon az iskolák házirendben szabályozzák a kérdést. Az államtitkár szerint nem a tiltás, hanem az okos és felelős használat irányába érdemes menni. Hozzátette: mindennapos a számítógép és az okoseszközök igénybevétele a magyar iskolákban, a pedagógusok nagy része napi szinten használja tanításra, felkészülésre, értékelésre, valamint adminisztrációra.
Az államtitkár kitért a KRÉTA-rendszer előnyeire is, mondván hogy az új törvényjavaslatban az eszköz valamennyi intézményben kötelező használatát fogják előterjeszteni.
Már az intézmények több, mint kilencven százaléka egyébként is használja – jegyezte meg. Emellett azonban a hagyományos iskolát addig kell fenntartani, amíg lehet – szögezte le.
A cél az, hogy 2030-ra nyolcvanezer nemzetközi hallgató legyen a felsőoktatásban, ezért fejlesztenek angol nyelvű digitális tananyagot uniós forrásból, ami versenyképességi előnyt jelent
– tudatta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára. Beszélt a digitális oktatás felsőoktatási intézményekben történt megvalósulásáról, és kiemelte: a jövő egyetemi projektje az, hogy miként lehet az egyetemeket valódi közösségteremtő térré alakítani a digitalizáció mellett. Mint mondta, két uniós projekt is fut, amelyek a képzési területek gyakorlatorientált megújítását és a felsőoktatás digitális minőségbiztosítási rendszerének ellátását tűzték ki célul. Szólt a mesterséges intelligencia szerepéről is a felsőoktatásban, ami átalakítja a vizsgáztatás rendszerét és megváltoztatja a jelenléti oktatást, illetve a projektmunkát. A modern eszközök használata mellett meg kell tartani a személyes találkozást is – fogalmazott.
Borítókép: Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára (Fotó: Teknős Miklós)
