Hozzátette, az egész nemzetnek, de különösen a kárpátaljai magyarságnak nagy szüksége lenne arra, hogy „új fejezetet nyissunk a kétoldali kapcsolatainkban”.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója az ünnepség megnyitóján azt mondta,
a magyarok esetében az ország és a nemzet határai nem esnek egybe. Ennek ellenére a közbeszédben 2023-ban még mindig „románozunk”
– jelentette ki.
Harminchárom évvel a rendszerváltás után ott tartunk, hogy honfitársaink egy része számára
a százéves határok mentális határokká merevültek, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy ezeréves horizonton, Szent István szemével lássanak
– magyarázta.
A rendezvény megnyitóján elhangzott, hogy Lőrincz Csaba erdélyi származású politikus, egyetemi oktató és publicista volt, aki meghatározó módon formálta Magyarország külkapcsolatait és nemzetpolitikáját. Sepsiszentgyörgyön született 1959-ben, 1986-ban települt át Magyarországra, a Fidesz kisebbségi és külügyi szakértője volt, 2000 és 2002 között a Külügyminisztériumban helyettes államtitkári pozíciót töltött be, 2008-ban hunyt el. A róla elnevezett díjjal 2009 óta ismerik el azok munkáját, akik sokat tesznek a magyar összetartozás szellemének erősítéséért.
A díjat idén Váradi Natáliának ítélte oda a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány. Váradi Natália beregszászi születésű kárpátaljai történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense. Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki 2019-ben. Fő kutatási területe az 1956-os forradalom és szabadságharc kárpátaljai vonatkozásainak témája.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!