A Demokratikus Koalíció az úr a baloldalon a választások óta

A választások óta eltelt egy év a Gyurcsány-párt egyértelmű sikerét hozta, hiszen vitán felül a Demokratikus Koalíció lett a baloldal vezetőereje. Mindeközben a többi ellenzéki párt eljelentéktelenedett, így nem csoda, hogy politikusaik tucatszám igazoltak át a DK-ba, az átlépési hullám ráadásul ősztől újra felerősödhet. A Demokratikus Koalíció ilyen körülmények között fordulhat rá a jövőre esedékes önkormányzati, illetve EP-választásokra, és az sem kizárt, hogy 2026-ra megvalósul Gyurcsány Ferenc régi terve, azaz, hogy egy nagy párt lesz a baloldalon.

20200301 Budapest Kongresszusi Központ Demokratikus Koalíció X. tisztújító kongresszus Magyar Nemzet fotó:Mirkó István Fotó: Mirkó István

– A Demokratikus Koalíció (DK) az egyetlen alternatíva a baloldalon, és amelynek elsődleges célja, hogy az „Orbán-kormány ellenfeleinek otthona” legyen – tette egyértelművé februári évértékelőjében Gyurcsány Ferenc, aki kivételesen nem a levegőbe beszélt, hiszen a választások óta eltelt egy év alatt, minden közvélemény-kutatás szerint pártja lett a baloldal vezetőereje. Történt mindez úgy, hogy a Demokratikus Koalíció 2014-ben még frakciót sem tudott alakítani, 2022 óta viszont már a legnagyobb, 16 fős ellenzéki képviselői csoporttal rendelkezik. 

A Demokratikus Koalíció az úr a baloldalon. Fotó: Mirkó István

Mindeközben Gyurcsány eljuttatta odáig a pártot, hogy valódi választás nélkül polgármesterekkel, alpolgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel és egy országgyűlési képviselővel tudott gyarapodni. Történt mindez a többi, eljelentéktelenedő ellenzéki párt rovására, akiknek politikusaik tucatszám léptek át a DK-ba. 

Kik igazoltak át a Demokratikus Koalícióhoz az utóbbi időben? 

Míg korábban elsősorban az MSZP-ből léptek át sorozatosan a Gyurcsány-pártba, a baloldal tavaly áprilisi, katasztrofális veresége után a folyamat immár valamennyi ellenzéki pártot elérte. Karácsony Gergely formációja, a Párbeszéd eddig sem büszkélkedhetett komoly tagsággal és érdemi politikusokkal, de akik eddig voltak, azok lassan egytől egyig Gyurcsány Ferencéknél keresik a boldogulásukat. A bukott miniszterelnök pártjába igazolt eddig Szűcs Balázs VII. kerületi alpolgármester, a Párbeszéd korábbi kampányszakembere; Kenéz István, a párt felügyelőbizottságának elnöke, Pest megyei szervezetének volt alelnöke; Erdősi Éva csepeli politikus, illetve Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd pártigazgatója, egykori országgyűlési képviselője. Legutóbb pedig Szabó Zsolt dunaújvárosi alpolgármester, a Párbeszéd országos elnökségének tagja jelentette be, hogy átlép a DK-ba, amely így immár – Mezei Zsolt mellett – két alpolgármesterrel büszkélkedhet az egykori Sztálinvárosban. 

De Gyurcsány Ferencék értékes trófeákat szereztek a legfőbb riválisnak tartott Momentumból is. 

Közéjük tartozik Székely Dániel Bács-Kiskun vármegyei önkormányzati képviselő; Juhász Béla, Sződliget polgármestere; Déri Tibor újpesti polgármester; Buzinkay György, a párt egyik alapítója, szentendrei politikusa, illetve Bodrozsán Alexandra kecskeméti önkormányzati képviselő. Ugyancsak átlépett a DK-ba két jobbikos politikus is, Szilágyi Szabolcs miskolci önkormányzati képviselő, illetve Varga Ferenc országgyűlési képviselő. 

Ősztől folytatódhat a DK-ba való átlépési hullám  

Ami pedig az MSZP-s átlépőket illeti: közéjük tartozik Szaniszló Sándor XVIII. kerületi és Kiss László óbudai polgármester; Trippon Norbert újpesti alpolgármester és Farkas István, valamint Szabó Gábor önkormányzati képviselő; Molnár Gyula, az MSZP egykori elnöke, illetve Kazincbarcika alpolgármestere, Klimon István. Legutóbb pedig Grőber Attila, a szocialisták pápai elnöke és polgármesterjelöltje is átlépett a DK-ba, ahogy korábban Horváth Attila, Szombathely alpolgármestere és Kopcsándi József, Szombathely önkormányzati képviselője döntött úgy, hogy a DK-ban folytatja a karrierjét. 

A Magyar Nemzet baloldal belső ügyeire rálátó forrásai ráadásul egybehangzóan úgy vélekedtek: Gyurcsány Ferenc komolyan mondta a közelmúltban, hogy a többi baloldali párt állapotára való tekintettel egy időre szándékosan lassítja a DK-ba való átlépéseket.

Forrásaink állítása szerint a „moratórium” ugyanakkor csak őszig tart ki, utána tovább folytatódnak az átlépések a DK-ba, ezeket pedig nem egyszerre, hanem kisebb-nagyobb időközönként jelentik majd be, ezzel is rombolva a többi baloldali pártot. A Demokratikus Koalíció tehát ilyen körülmények között fordulhat rá a jövőre esedékes önkormányzati, illetve EP-választásokra.

Mi a Gyurcsány-párt célja? 

– Az ellenzék 2010 óta lassan szinte mindent kipróbált már, kivéve egyet. Azt, ami egyébként győzelemre vezetett 2002-ben és 2006-ban, hogy legyen egy domináns párt. Erre készül most a DK, amely ezért alakított árnyékkormányt Dobrev Klára vezetésével – fogalmazott februárban Molnár Csaba, a párt ügyvezető alelnöke, EP-képviselője a Partizánnak. Szerinte nem gátolja a DK érvényesülését, hogy Gyurcsány évek óta, minden felmérés szerint az ország legelutasítottabb politikusa. „A magyar demokrácia […] pártelvű és nem személyi elvű. Egy politikus jóságát és politikai befolyását, erejét nem a személyes népszerűsége méri” a parlamentáris rendszerekben, hanem a pártjának a támogatottsága – magyarázta Gyurcsány bizalmasa. Példaként Dávid Ibolyát és Karácsony Gergelyt említette, akik hiába számítanak népszerűnek a felmérések szerint, a pártjuk támogatottsága nagyon alacsony.

Molnár Csaba egy domináns baloldali pártra vonatkozó felvetése már csak azért is fontos, mert az megegyezik Gyurcsány Ferenc 2014-ben, az önkormányzati választások előtt a Népszabadságban közzétett elképzelésével, miszerint egy egységes Demokrata Pártot kellene létrehozni az Orbán-rendszer ellen. 

„Az optimális végcél világos: egységes Demokrata Pártot kellene létrehoznunk. De látva a mostani önkormányzati választásra való felkészülés bukdácsoló tárgyalásait, a kompromisszumképtelenség riasztó fokát, a mai érzésem szerint ez még nagyon messze van” – írta ekkor a DK elnöke, akinek kis híján tízéves elképzelése a 2026-os országgyűlési választásra akár valósággá is válhat a fentiek tükrében. Egyébként Gyurcsány már 2014-ben is azt mondta, amit az elmúlt egy évben, miszerint „európai köztársaságot akarunk. Nincs kompromisszum. Vagy-vagy. Vagy Orbán illiberális demokráciája, vagy európai, polgári liberális demokrácia. A kettő között nincs semmi.”

Gyurcsányi üzenetek a baloldalnak 

„Újra kell rendezni az ellenzéki térfelet”, „a DK arra tör, hogy maga rendezze össze ezt a hat pártot valamilyen módon egy gravitációs ponton […] ma a DK közjogilag a legerősebb ellenzéki párt. Annyi támogatónk van, mint a Momentumnak, a Jobbiknak meg az MSZP-nek együtt. Itt tartunk.”

„Egy pártnak mindenki mástól megkülönböztethető mondanivalója kell legyen. Ha ilyen nincs, akkor szűnjön meg, olvadjon be egy másik pártba vagy alakuljon át közéleti civil társasággá!”.

„A 2026-ig terjedő időszakban vagy a Demokratikus Koalíció tudja hatékony erővé szervezni az ellenzéket, vagy senki”, ugyanis „most nincs itt helye sok árnyalatnak”, „most nem lehet két ellenzék”. 

Parvenük nem szoktak győzni sem forradalmakban, sem választásokon.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke (Fotó: Mirkó István)